Szabó József naplója 1943. június 14-30.

Június 14-15-16.

  Járunk vadászatra, olyan helyekre, ahol még német katona sem járt, ha megtámadnak, ami megtörténik gyakran akkor ott nincs kegyelem. A népet összefogjuk, a házakat kigyújtva sok - sok édesanyát, pici kis gyereket hagyjuk a vidéket hátra. A katonák már teljesen el vannak kegyetlenedve. És nem ismerni a jó ember magyarra.

Június 17-18-19-20.

  Ugyan az a helyzet, csak több a veszteségünk. Összelőttek két autót és sok halottunk van, köztük két zászlósúr is. A szlovák katonák is itt voltak, de elmentek haza, mert a hadosztály - parancsnokuk egy hadnagy elment a partizánokhoz. Ilyen a szlovák hadsereg és ilyenek a tisztjei.

Június 21-22-23-24.

  Őrségre vagyunk elosztva és telnek a jó meleg napok.

Június 25. 

  Este hat órára értünk ki a vonalba, szüntelen munka, közben figyelve, kiépítjük a vonalakat és elkészülnek a bunkerok, közbe – közbe a repülők zúgva mennek a fejünk fölött, és csak azt várjuk mikor kapunk ott fentről egy szeretett – csomagot és repülünk a levegőbe. Nem a külső sorokban vagyunk, hanem bent az elfoglalt területen. Partizántisztogatás. A németek 22 hadosztállyal megszorítják őket és az egész erdőséget átfésülve, szorítják felénk, és mi várjuk leépített tűzfegyverekkel. 

Június 26-27-28-29-30.

  Mozgó harcokat folytatunk és nincs kegyelem senkinek sem. Mind ki vannak a községek irtva, a gyerekeket és nőket összefogva táborba viszik, a férfiakat meg mind lelőve, az állatok elhajtva és már most teljesen véget akarnak vetni a partizán tanyáknak.