Sétám a faluban

Egy szép nyári napon sétára indultam szlőfalvamban, kezemben a fényképezőgépemmel....

*A képekre kattintva, azok megtekinthetőek eredeti méretben is

Kedves emlékeim

Gyermekkorom legszebb nyarait itt töltöttem.Városból kiszabadult,természetre éhező emberke voltam(..és vagyok most is).Itt a hegyek a völgyek ölébe omlanak,mint gyermek édesanyja szerető karjaiba,oltalmat találva.A templom hősiesen emelkedik ki a látképből,óvásként a falunak,az embereknek.Tíz éves lehettem.Nagyszüleim gazdálkodtak,mint mindenki aki a túlélésért küzdött.A kukorica kapálás nagy feladat volt egy magamfajta városi,"mindenttudó" gyereknek.Nem szerettem.Mégis szívemhez nőtt a feketerigó ékes nótája s az almafa amely alatt megpihentünk.Még a mezőn elfogyasztott vajaskenyérnek is más íze volt,mint odahaza.Így eltöltött pár hét után azon kaptam magam,hogy igenis szeretek falun élni-még ha kapálni is kell!Nem volt nyár,amikor több almafát hódítottam meg mint akkor.Tücsökciripelés kísért haza minket minden este.Eleredt az eső,nem féltem belegázolni a pocsolyákba és önfeledten élvezni ahogy a langyos eső simogatja a lábamat.Nem féltem,hiszen semmi baj nem érhetett.Most újból így gondolom.Éled régi énje a falunak.Gyönyörűen rendberakott porták,gondosan megművelt földek őrzik a házakat.Az emberi összefogás csodákat tud művelni,hegyeket tud mozgatni.Ha van!Én megtapasztaltam,hogy ez itt létezik.Kevés környékbeli falunak van honlapja illetve ilyen példásan összetartó református közössége mint Újvának és Pányoknak.Hogy is szokták mondani?Le a kalappal!Na,de elég az érzelgősségből.Fontos és különösen kedves nekem ez a környék.Ahol a hegyek a völgyek ölébe omlanak... Írta:Ede

Házacska

Köszönjük az elismerést!

A házacska

Avagy 11 év munkája.

Tíz nap - tizenegy év.

 
  Családunk egy véletlen folytán úgy döntött, hogy nyári szabadságunkat az abaújvári kempingben töltjük. Sokat gondolkoztunk rajta, mert a Zemplént, Bükköt és a környék sok más részét jól ismertük, de az abaúji részeken Vizsoly kivételével nem jártunk. Ekkor 1997-et írtunk és mindegyikőnkben nagy volt a várakozás.

  Az út nagy részét jól ismertük, de Mád után lassult a tempónk, volt mit nézni bőségesen.. Bár lassan haladtunk az idő gyorsan telt, mert a táj gyönyörű volt. Az újvári templomtorony a naplementében csodálatos háttérrel impozáns volt.

  A kempingben kedvesen fogadtak, nagyon jó volt a társaság . Az idő jóval hűvösebb volt mint azt Debrecenben megszoktuk.
A levegő kristálytiszta, szinte harapni lehetett. Feleségem parlagfű allergiája miatt bőröndnyi papírzsebkendővel jártunk mindig, most is így indultunk útnak. Nem akarom napról napra leírni az eseményeket, de bejártuk a falut és közvetlen környékét , szebbnél szebb helyeket láttunk, közben sok emberrel megismerkedtünk. Az emberek kedvesek, aranyosak, segítőkészek voltak, bár kissé zárkózottak.
Élveztük a reggelek hűvösségét, a jó levegőt,a madár csicsergést és bármennyit is kirándultunk napközben a jó levegőtől nem éreztünk fáradságot. Nem fogyott a papír zsebkendő sem, mert itt nem volt sehol parlagfű.
  Természetesen bejártuk az egész környéket, mindenütt nagyon szép tájakat, falvakat láttunk, de nekünk Abaújvár tetszett a legjobban. A szép, igazi falusi házak, kertecskék és rendezett porták. Bár már akkor is voltak lakatlan, helyenként romos épületek, de ez nem volt zavaró. Egyszóval nagyon tetszett és azon gondolkoztunk, hogy itt kellene venni egy házacskát.
  Letelt a tíz nap, búcsúztunk új ismerőseinktől és vásárlási szándékunkat is elmondtuk. Rögtön ajánlottak is és megmutattak egyet. Tetszett! Telefonon meg is egyeztünk a tulajdonossal.
  Kipihenten mentünk haza!
  Négy nap múlva már újból itt voltunk. Kifizettük a házat és itt maradtunk hétvégére. Hát így kezdődött. Szinte minden hétvégét itt töltöttünk, míg a következő évtől szinte az egész évet. Sokat dolgoztunk, szépítgettük a házat és a portát.
Azóta a 11 évet töltöttünk itt és nagyon jól érezzük magunkat.
  Közben a falu sokat változott,fejlődött és romlott is. Míg egyes porták szépültek, egyre színvonalasabbak lettek, mások omladoztak. Míg a falu virágosításán, szépítésén fáradoztak sokan, mások szemeteltek, romboltak portájukat felverte a gaz.
Egy azonban nem változott, a levegő kristálytiszta maradt és parlagfű mentes! Bárhogy is álltak a dolgok a jó levegő vonzotta ide az embereket az ország csaknem minden részéből, és Szlovákiából is. Sokan vettek itt házat. Bizony sok gondja, s még több bosszúsága volt itt majdnem mindenkinek.
  Mi is gondolkoztunk azon még tavaly tavasszal is, hogy menni kéne, de nem vitt rá a szívünk, nagyon megszerettük az itteni embereket, a falut, a környéket.


  És most örömteli változások vannak. Ismét több virág van a faluban, több a madárdal. Gazdátlan ház már nincs, a romosakat felújítják. A közben behurcolt parlagfüvet kigyomláltuk,úgyhogy minden allergiás nyugodtan jöhet ide felüdülni. 
  A falu minden jóravaló embert szeretettel, jó szóval és szállással vár!
 
  Abaújvár 2008 szept 28.          Dely György

Szösszenetek Újvár történetéből (1)

    I. István király (Szent István) 1038. augusztus 15-én halt meg. István még életében megtette utódjának nővére és a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert, így halála után ő követte a trónon. Péter súlyos adókat rótt ki és zsarnoki módon sanyargatta a magyarokat, ezért 1041-ben a magyar főurak elűzték. Német földre menekült, majd 1044-ben visszatért és III. Henrik császár segítségével megint elfoglalta a trónt, Magyarországot pedig a császárnak rendelte alá, azaz megszüntette függetlenségét. Az ország népe és a főurak összefogtak a király megdöntésére. 1046-ban követeket küldtek Kijevbe, hogy visszahívják az orosz földön élő Andrást és Leventét és átadják nekik a hatalmat.  
  
    András, Levente és testvérük Béla, István király unokatestvérének voltak a fiai. Merénylettől tartva még István király halála előtt elhagyták az országot: Csehországba, majd Lengyelországba menekültek. Béla feleségül vette a lengyel fejedelem leányát, András és Levente pedig továbbment Oroszországba. Bölcs Jaroszláv kijevi udvarában éltek, akinek Anasztázia nevű keresztény leányát András feleségül vette. Levente pogány volt, András pedig feleségével együtt buzgó keresztény. 

    1046-ban az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által hazahívott két száműzött Árpád-házi herceg, Újvár várában találkozott a lázadó Vatával (borsodvármegyei főember-vezér) és társaival, akik itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.

Szörényi Levente: Árpád népe című misztikus operájának ,,Abaújváron játszódó'' része

    András és Levente visszajövetelét a nép a kereszténység eltörlésére és a pogány hit visszaállítására is fel akarta felhasználni. A felkelés pogánylázadássá vált: a pogányok egy Vata nevű főúr vezetésével dühödt templomrombolásba és keresztényirtásba kezdtek. A rettenetes vérengzésben keresztények sokasága szenvedett vértanúhalált, köztük Gellért, Besztrik és Buldi püspökök is. 

    A pogány Levente és a keresztény András átmenetileg szövetkezett a felkelőkkel, de amikor azok keresztény-ellenes háborúba kezdtek és megölték a püspököket a Duna partján, András keresztény híveire és a kíséretében levő oroszokra támaszkodva szembefordult a pogány lázadókkal. A lázadás leverése és Péter halála után Andrást királlyá koronázták (1046—1060-ig uralkodott a magyar trónon)...

Flagmagazin nyomány - MestiJohny

A kezdet

  Üdvözlöm a Kedves Olvasót Abaújvár falu lakóinak közösségi blogján!

   Ez a kezdeményezés azért látott napvilágot, hogy egyrészt közelebb hozzon Bennünket egymáshoz, másrészt bemutasson Minket a nagyvilágnak. Láthassanak mások is a Mi szemünkkel, jobban átérezhessék azt, amit mi érzünk.
   E blog szerkesztőjének jelentkezhet bármikor bárki, akit valamilyen szál Újvárhoz fűz. Nem kötelező lakosnak lennie. Szívesen veszünk elszármazott falunkbélieket, bármilyen messze is sodorta őket a sors szele tőlünk, ha csak így a világhálón keresztül teheti is meg, de csatlakozhat közösségünkhöz. Ám ha soha nem volt falunkbéli, de valamilyen szál mégis erősen köti ide az egyént akkor is szeretettel várjunk íróink közé.
   Egy blogon bármiről lehet írni. Közösségi témákról, személyes dolgokról, vagy akármiről ami az ember eszébe jut. Az író nincs kötve határidőhöz, vagy mennyiséghez. Olyan terjedelemben és akkor ír amikor csak szeretne. Egyetlen kritérium az igényesség. Egy jó blog ideális hely nézetek, elképzelések publikálására, kulturált vitákra. A szerkesztőnek lehetősége van képeket, videókat, hivatkozásokat (más oldalakra, cikkekre mutató ,,szavakat'') ékelnie szövegébe, akár egy igazi újságíró Magyarország vezető hírportálainál.

    Úgy gondolja, Ön számára ez lehetelen? Úgy gondolja, alig ért a számítógéphez? Ez nem lehet akadály. Manapság ezek a dolgok olyan köntösbe vannak öltöztetve, hogy akár egy tíz éves kisgyermek is elboldogul a szerkesztésével. Azaz pofon egyszerű az egész.

    Kedvet kapott? Csatlakozzon! Nincs más dolga, mint küldenie nekem egy e-mailt a mestellerjanos@citromail.hu címre, és felveszem szerkesztőink sorába.

Mestellér János

,,MestiJohny''