A millenium évében

Egy az 1896-ból származó falumonográfia a következőt írja Abaújvárról:

”Zsujtától Északra, mintegy 5 kilométernyire van a Hernád bal partján Aba-Újvár, az Aba-nemzetség fészke, 134 házzal és 761 magyar lakossal. Postája Alsó-Kéked, távírója: Hidas-Németi. A Hernád partján állt Aba Sámuel vára, melynek azonban ma már csak nyomai láthatóak. Tőle vette nevét Abaúj-vármegye. A várat 1556-ban I. Ferdinánd serege bevette és lerombolta. A faluban van a néhai gróf Csáky János által épített régi kastély, mely jelenleg Kovács László tulajdona. Nemcsak az Árpádok alatt települt meg ez a hely, hanem a történelem előtti időkben is, amiről bronzkori leletek tanúskodnak.”

ATI

Adalékok Abaúj-vár-megye történelméhez

Abaúj vármegyének a múltjáról a 16. századi nagyon keveset tudunk. A tatárjárás előtti időkből jóformán semmit. A vármegyei gyűlések jegyzőkönyvei csak az 1564-ik évtől fogva vannak meg, s ami egyéb történelmi iratok fennmaradtak, azok hézagosak, hiányosak. A fennmaradt iratokból pedig nehéz eldönteni, hogy a „civitatis” kifejezést mikor vonatkoznak a vármegyére, és mikor a vármegye székhelyére Abaújvárra.

Könyves Kálmán megyék élére ispánokat helyez, mely ispánoknak évente kétszer provincziális gyűléseket kell tartani. Köztudott, hogy Abaújvár az Árpád-korban mint megyeszékhely a király tulajdonában állt, és az ispán irányította. Abaújvár és a megye ispánjai:

1138-ban Máté nevű ispánnal,

1173-ban Antal nevezetűvel találkozunk, „comes novac civitatis”.

1198-1199 Dénes

1201 Ech

1203 Miklós ispán

1205 Miklós nádor

1205-1209 Bánk

1209 Benedek

1209 Márton

1212 Miklós

1214-1216 Sándor

1216-1219 Dénes tárnok, később nádor volt Abaúj ispánja. Őt Róbert esztergomi érsek kiátkozta.

1220 Benedek

1222 Márton

1222 Bánk (újra)

1223 Lőrincz

1230 Péter országbíró

1232 Péter

1233 Theodorus

Abaújvár várának első tisztjei közül 1235 körül Jordán várnagyot, Farkas seregvezért, Poson és Jakab főhirdetőket találjuk.

Abaújvár birtokai:

1249-ig Kaetetio (Kéked) és Bocsárd

1255-ig Csány

1258-ig Golop

1262-ig Forró, Devecser, Fancsal, Gönc, Zsujta, Kércs

1265-ig Nádasd

1267-ig Enyiczke

1270-ig Gönyü, melyek a megjelölt években adományozással mind magánbirtokba kerültek.

Az abaújvári esperességnek 1240-63-ig Niger Eustachius volt az esperese.

Az 1270-es években Abaúj vármegyének közigazgatási székhelyét – locus eathedralis – már Forró helységben találjuk, aminek oka az lehet, hogy a tatár Abaújvárt is elpusztíthatta.

Említésre méltó még Drugeth Fülöp aki 1313-27ig volt a megye főispánja, majd Abaújvár ura. Nincs közvetlen adatunk arra, hogy az irányítása alatt álló ispánsági központból mikor lett Drugeth Fülöp személyes tulajdona. Annyi azonban bizonyos, hogy 1355-ben özvegyének birtokában van. A városias jellgű királyi központból ekkorra egy nagybirtokos faluja lett.

Meg kell említenünk még Poháros Péter abaújvári főispánt, akinek idejében lesz Kassa a megye központja.

ATI

Örgek napi műsor

Öregek napja Abújváron from Johny Mesteller on Vimeo.

Az Önkormányzat és az Abaújvár Jövőjéért Egyesület közös szervezésében került sor 2009. február 28.-án az Öregek Napjának megrendezésére. Ezen alkalomra állt össze tíz főből egy színjátszó csoport. Mivel az ünnepség a farsang idején került megrendezésre, így igyekeztünk a műsort is ennek megfelelően összeállítani. Öt színdarab került előadásra, melyet versek, viccek, énekek és a Griff tánccsoport lányainak fellépése színesített. Meghívásunkra ellátogatott hozzánk a Szia-klub kis csapata is, kiknek vidám éneke harsogta tele a Kultúrtermet.

A felnőtt zenészek kíséretében pedig Roskóné Zsuzsa két szívhez szóló dallal lepte meg a hallgatóságot.

Csuha Pál polgármester ünnepi köszöntője után a műsort adók egy szerény csokorral köszönték meg Simonné Szabó Irénke néninek felkészítő munkáját.

Ezt követően egy szál virággal köszöntötték a teremben lévő legidősebb ünnepeltet, név szerint G. Ács Andrásné, Margit nénit.

A vacsora ideje alatt Lázár Zsolt előadóművész élőzenével szórakoztatta a résztvevőket. A délután folyamán fiatal asszonyaink felajánlásával készült süteményeket és a konyhai dolgozók által sütött pogácsákat ízlelgethették vendégeink, valamint ezen alkalommal került sor először, hogy a falu népe megkóstolhatta a Földváron termett szőlőből készült saját termelésű borunkat és pálinkánkat. Ezt követően - mindenki által dicsért- finom vacsorát szolgáltunk fel.

Abaújvár gótikus erődtemploma

Hetedik évfolyamát most végző heti barangolásaink során eddig egyszer jelentkeztünk – a vizsolyi templom bemutatásával – a történelmi és épített emlékekben bővelkedő Hernád-völgyből (Magyar Nemzet, 2005. június 11.). A következő hetekben sorra látogatjuk a Bodrog és a Hernád folyó, valamint a szlovák államhatár közrefogta Zempléni-hegységben található, kevéssé ismert műemlékeket.

Az 1950 óta használatos, csúf nevű B.-A.-Z. megye középső betűje a történelmi Abaúj vármegye csonka, Magyarországon maradt részét jelenti. Egykori székhelye, Kassa olyan közel van a szóban forgó területhez, hogy – különösen a vámhatár lebomlása után – a környékbeliek jobban járnak, olcsóbban megússzák, ha oda járnak vásárolni. Az egykori szabad királyi város még most is sokkal több magyar vonatkozású történelmi nevezetességet és pompás látnivalót kínál, mint a borsodi megyeszékhely, Miskolc.

Az Árpádok korában még Abaújvár volt a vármegye központja. Megegyezik a történelmi hagyomány és a tudomány abban, hogy az Aba nemzetségbeli Sámuel (Szent István sógora) jelölte ki a Mátra vidékétől északra fekvő új ispánság székhelyéül Újvárt valamikor az 1030-as évek végén. A Hernád mentén vezető északi kereskedelmi út – a Kárpát-medencét a Balti-tenger-mellékkel összekötő ősi borostyánút – ellenőrzése egyben a környék gazdasági hatalmát jelentette, nem csoda hát, ha Sámuel királynak (1041–1044) ellenlábasai támadtak. A völgy korábbi lakói is emeltek erődítményeket a tágas folyóvölgy fölötti magaslatokon, Újvár és a közeli Szina határában két prehisztorikus földvárat ismer a régészet, az előbbit építette át ispánsági központtá az Aba nembeli uralkodó. Leszármazottai még jó két évszázadig vezették a megyét.

Novo Castróként említi először birtoklevél 1068-ban, 1153-tól Vywar, Abawyuar alakban rendszeresen szerepel írásban a hely. 1241-ben a tatárok nem tudták elfoglalni, IV. Béla király a vész elmúltával kővár építését rendelte el (1251), egyúttal udvari rangra – nádorrá, ítélő-, tárnok-, főlovászmesterré – emelte a megye mindenkori ispánját. 1312-ben a rozgonyi csata hozott fordulatot Újvár történetében: Károly Róbert király leverte az Aba-származék Amadé fiak hatalmát, s a szövetségeseit ültette a helyükbe. Előbb az itáliai eredetű Drugeth család, majd a Perényi família tagjai lettek a vár és a megye zászlós főurai.

A váron belül épült a település első temploma a XI. században. A román korban bővítették, a XIV. század első negyedében átépítették. 1317-től homonnai Drugeth Fülöp volt az abaúji comes, egyben az egyház kegyurasága. 1332 és 1335 között évi átlagban 22 garas pápai tizedet fizetett az újvári pap, ez virágzó plébániáról árulkodik, a két terminus közé tehető a gótikus templom elkészülte. Ez az épület a huszita háborúk idején elpusztult, s a XV. század végén új egyházat emeltek helyette. Kisebb, ám fölöttébb meredek hegy ormán, a település központjában találjuk Abaújvár gótikus templomát. Ovális kőfallal kerített, egyhajós, keletelt tengelyű épület, nyugati homlokzata elé kilépő, nyolcszögletű, gúlasíkos toronnyal. Érett és szabályos gótikus alaprajzú és arányú, az oldalát megerősítő támpillérekkel. Nem sokáig szolgálta a római egyházat. Kassa környékén korán gyökeret vert a reformáció, Abaújvár lakói a környező településekéivel együtt az 1540-es években már Luther vallását követték. A templombelső lemeszelt falképeit 1912-ben találták meg, 1966-ban kerültek napvilágra az északi fal freskói. Éppen száz évvel korábban, 1866-ban készült a torony, olyan „hiteles” középkori formában, hogy eredeti gótikusnak látszik.
Az épület ijesztően romos állapotban, félbehagyott talajvíz elleni szigetelésével várja sorsának jobbra fordulását. A magyar fővárostól 260, Miskolctól 80, Kassától 20 kilométer távolságra van. Okkal feltételezem, hogy ha a határ túloldalán lenne, a szomszéd már régen rendbe tette volna.

2008. május 31.

Ludwig Emil

A Magyar Nemzet Online-ról átemelve

Abaújvár 12 pontja

Megfogalmazta: Tóth istván lekipásztor

Internetes kommunikáció

Tudta, hogy két ember beszéde közben a hangok a kommunikáció kevesebb, mint 20%-át teszik ki?
Pedig így van.
A mosoly, mimika, tekintet, gesztus, mozgás, testtartás változásai, azaz a nonverbális (nem nyelvi) jelek alkotják kommunikációnk több mint 80%-át.

Beszélni tudunk egymással, hisz évezredek óta műveljük ezen képességünket. A papírra írott kommunikációval sincs gondunk, bár ezen képességünket csak évszázadok óta gyakoroljuk.

Ám mi a helyzet az egyik legújabb, számunkra legismeretlenebb kapcsolattartási eszközzel, amit nevezzük egyszerűen csak ,,internetnek''? Hisz az ezzel való üzenetkezelést jobb esetben is csak néhány éve űzzük.

Az internet az ember által eddig megalkotott legösszetettebb kommunikációs eszköz. Hiszen gondoljunk csak bele: írott szöveggel, hanggal, képpel, videóval, vagy ezek bármilyen kombinációjával lehetőségünk nyílik mondandónk kifejtésére.

És itt meg kell említenünk egy lényeges dolgot. Mi a neten legtöbbször az írott szöveg egy speciális formáját használjuk internetes kommunikációnk kapcsán; Mégpedig a beszélt nyelvhez hasonlatos írott szöveget. Nem azt a kifejező, jól átgondolt, szépen megfogalmazott irodalmi nyelvet, mint a papírra írva. Pedig ez az irodalmi nyelv volt hivatott kiküszöbölni azt a fogyatékosságát a szövegünknek, mely a fent említett nonverbális jelek elhagyásából fakad.

Mi következik ebből?

Az, hogy üzenetünket tökéletlenül ,,kódoljuk'' (azaz fogalmazzuk meg), majd mikor a címzett ,,dekódolni'' (értelmezni) próbálja mondandónkat, a legtöbb esetben hibásan fogja azt megtenni. Azaz mást fog érteni alatta, mint amit mi szerettünk volna közölni vele.
Ez a legtöbb esetben óriási félreértésekhez vezet. (Aki használt már azonnali üzenet kezelő programot, az saját példájából is ismerheti ezt a helyzetet pl: Microsoft Messenger, avagy MSN, vagy Skype)

És ez történik a mi kis csevegődobozunk kapcsán is. Csak ott a helyzet még rosszabb. Itt az üzenet nemcsak a fent említett okok miatt torzul, hanem a terjedelmi korlát is tovább csökevényesíti a szöveget. Ám a legfőbb gond a többszöri üzenetváltás során keletkezik. Torzulások hadán megy keresztül az eredeti értelem, és ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, honnan, és miért indult a vita, főként, hogy miért is tartunk jelenleg ott ahol? A helyzetet tovább rontja, hogy egy bizonyos idő után nem lehet visszakeresni a korábbi üzeneteket. Valamint, hogy még az álnevek is váltakoznak.

Tehát az internet alkalmatlan a kommunikációra?

Dehogy! Sőt a messze a legtökéletesebb távközlési eszköz, melyet az ember megalkotott. Csak újszerűsége miatt még nem tanultuk meg jól használni.

Mi a teendő?

Csupán kicsit jobban oda kell figyelnünk szövegalkotásunkra.
-Valamelyest erőltessük meg magunkat, és próbáljunk meg választékosabban fogalmazni, mikor netes szöveget írunk.
-Amikor csak tehetjük, használjunk hangulatjeleket, így pótolva a nonverbális kommunikációt. Pl: :D ;) :P :(
-Amikor lehetőség van rá, éljünk a szövegformázási lehetőségekkel, bátran használjunk vastagon szedett betűket, aláhúzást, dőlt karaktereket, vagy CSUPA NAGYBETŰS ÍRÁST (hangos beszéd jele), ahol ennek szükségét látjuk.
-Mondandónknak megfelelő helyszínt válasszunk. Például óriási hiba volt a csevegőben kezdeményezni párbeszédet a falu ügyeiről. Erre a céra a Fórum, vagy a blog lett volna alkalmas.
-Ha tehetjük, mondandónkhoz csatoljunk képeket, vagy akár videókat. (Csak annak tűnik nehéznek, aki mégsosem próbált ilyet.)
-De a legfőbb, hogy tisztában legyünk a fent leírtaknak, így elkerülhetjük a félreértéseket, felesleges indulatgerjesztést, és közösségé formálódhatunk, és ez által egyénként is többé válhatunk, de ami igazán értékes lesz az a létrejövő egység.

Aki tartozott már netes közösségbe tudja mennyi mindent képes adni, az a csoport számára, ha tiszteletben tartja a ,,netes együttélés normáit''. Ellenben akinek még nem volt alkalma ezt megtapasztalni, remélhetőleg nálunk, alakuló webközösségünkben erre lesz lehetősége.