Adalékok Abaúj-vár-megye történelméhez

Abaúj vármegyének a múltjáról a 16. századi nagyon keveset tudunk. A tatárjárás előtti időkből jóformán semmit. A vármegyei gyűlések jegyzőkönyvei csak az 1564-ik évtől fogva vannak meg, s ami egyéb történelmi iratok fennmaradtak, azok hézagosak, hiányosak. A fennmaradt iratokból pedig nehéz eldönteni, hogy a „civitatis” kifejezést mikor vonatkoznak a vármegyére, és mikor a vármegye székhelyére Abaújvárra.

Könyves Kálmán megyék élére ispánokat helyez, mely ispánoknak évente kétszer provincziális gyűléseket kell tartani. Köztudott, hogy Abaújvár az Árpád-korban mint megyeszékhely a király tulajdonában állt, és az ispán irányította. Abaújvár és a megye ispánjai:

1138-ban Máté nevű ispánnal,

1173-ban Antal nevezetűvel találkozunk, „comes novac civitatis”.

1198-1199 Dénes

1201 Ech

1203 Miklós ispán

1205 Miklós nádor

1205-1209 Bánk

1209 Benedek

1209 Márton

1212 Miklós

1214-1216 Sándor

1216-1219 Dénes tárnok, később nádor volt Abaúj ispánja. Őt Róbert esztergomi érsek kiátkozta.

1220 Benedek

1222 Márton

1222 Bánk (újra)

1223 Lőrincz

1230 Péter országbíró

1232 Péter

1233 Theodorus

Abaújvár várának első tisztjei közül 1235 körül Jordán várnagyot, Farkas seregvezért, Poson és Jakab főhirdetőket találjuk.

Abaújvár birtokai:

1249-ig Kaetetio (Kéked) és Bocsárd

1255-ig Csány

1258-ig Golop

1262-ig Forró, Devecser, Fancsal, Gönc, Zsujta, Kércs

1265-ig Nádasd

1267-ig Enyiczke

1270-ig Gönyü, melyek a megjelölt években adományozással mind magánbirtokba kerültek.

Az abaújvári esperességnek 1240-63-ig Niger Eustachius volt az esperese.

Az 1270-es években Abaúj vármegyének közigazgatási székhelyét – locus eathedralis – már Forró helységben találjuk, aminek oka az lehet, hogy a tatár Abaújvárt is elpusztíthatta.

Említésre méltó még Drugeth Fülöp aki 1313-27ig volt a megye főispánja, majd Abaújvár ura. Nincs közvetlen adatunk arra, hogy az irányítása alatt álló ispánsági központból mikor lett Drugeth Fülöp személyes tulajdona. Annyi azonban bizonyos, hogy 1355-ben özvegyének birtokában van. A városias jellgű királyi központból ekkorra egy nagybirtokos faluja lett.

Meg kell említenünk még Poháros Péter abaújvári főispánt, akinek idejében lesz Kassa a megye központja.

ATI