Hetedik évfolyamát most végző heti barangolásaink során eddig egyszer jelentkeztünk – a vizsolyi templom bemutatásával – a történelmi és épített emlékekben bővelkedő Hernád-völgyből (Magyar Nemzet, 2005. június 11.). A következő hetekben sorra látogatjuk a Bodrog és a Hernád folyó, valamint a szlovák államhatár közrefogta Zempléni-hegységben található, kevéssé ismert műemlékeket.
Az 1950 óta használatos, csúf nevű B.-A.-Z. megye középső betűje a történelmi Abaúj vármegye csonka, Magyarországon maradt részét jelenti. Egykori székhelye, Kassa olyan közel van a szóban forgó területhez, hogy – különösen a vámhatár lebomlása után – a környékbeliek jobban járnak, olcsóbban megússzák, ha oda járnak vásárolni. Az egykori szabad királyi város még most is sokkal több magyar vonatkozású történelmi nevezetességet és pompás látnivalót kínál, mint a borsodi megyeszékhely, Miskolc.
Az Árpádok korában még Abaújvár volt a vármegye központja. Megegyezik a történelmi hagyomány és a tudomány abban, hogy az Aba nemzetségbeli Sámuel (Szent István sógora) jelölte ki a Mátra vidékétől északra fekvő új ispánság székhelyéül Újvárt valamikor az 1030-as évek végén. A Hernád mentén vezető északi kereskedelmi út – a Kárpát-medencét a Balti-tenger-mellékkel összekötő ősi borostyánút – ellenőrzése egyben a környék gazdasági hatalmát jelentette, nem csoda hát, ha Sámuel királynak (1041–1044) ellenlábasai támadtak. A völgy korábbi lakói is emeltek erődítményeket a tágas folyóvölgy fölötti magaslatokon, Újvár és a közeli Szina határában két prehisztorikus földvárat ismer a régészet, az előbbit építette át ispánsági központtá az Aba nembeli uralkodó. Leszármazottai még jó két évszázadig vezették a megyét.
Novo Castróként említi először birtoklevél 1068-ban, 1153-tól Vywar, Abawyuar alakban rendszeresen szerepel írásban a hely. 1241-ben a tatárok nem tudták elfoglalni, IV. Béla király a vész elmúltával kővár építését rendelte el (1251), egyúttal udvari rangra – nádorrá, ítélő-, tárnok-, főlovászmesterré – emelte a megye mindenkori ispánját. 1312-ben a rozgonyi csata hozott fordulatot Újvár történetében: Károly Róbert király leverte az Aba-származék Amadé fiak hatalmát, s a szövetségeseit ültette a helyükbe. Előbb az itáliai eredetű Drugeth család, majd a Perényi família tagjai lettek a vár és a megye zászlós főurai.
A váron belül épült a település első temploma a XI. században. A román korban bővítették, a XIV. század első negyedében átépítették. 1317-től homonnai Drugeth Fülöp volt az abaúji comes, egyben az egyház kegyurasága. 1332 és 1335 között évi átlagban 22 garas pápai tizedet fizetett az újvári pap, ez virágzó plébániáról árulkodik, a két terminus közé tehető a gótikus templom elkészülte. Ez az épület a huszita háborúk idején elpusztult, s a XV. század végén új egyházat emeltek helyette. Kisebb, ám fölöttébb meredek hegy ormán, a település központjában találjuk Abaújvár gótikus templomát. Ovális kőfallal kerített, egyhajós, keletelt tengelyű épület, nyugati homlokzata elé kilépő, nyolcszögletű, gúlasíkos toronnyal. Érett és szabályos gótikus alaprajzú és arányú, az oldalát megerősítő támpillérekkel. Nem sokáig szolgálta a római egyházat. Kassa környékén korán gyökeret vert a reformáció, Abaújvár lakói a környező településekéivel együtt az 1540-es években már Luther vallását követték. A templombelső lemeszelt falképeit 1912-ben találták meg, 1966-ban kerültek napvilágra az északi fal freskói. Éppen száz évvel korábban, 1866-ban készült a torony, olyan „hiteles” középkori formában, hogy eredeti gótikusnak látszik.
Az épület ijesztően romos állapotban, félbehagyott talajvíz elleni szigetelésével várja sorsának jobbra fordulását. A magyar fővárostól 260, Miskolctól 80, Kassától 20 kilométer távolságra van. Okkal feltételezem, hogy ha a határ túloldalán lenne, a szomszéd már régen rendbe tette volna.
2008. május 31.
A Magyar Nemzet Online-ról átemelve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése