Közbiztonság – halaszthatatlan a változás

A magyar lakosság egy százas listán 37-re értékelte a közbiztonság helyzetét – áll a Századvég-Forsense közös közvélemény-kutatásában, amely az elmúlt évben készült. Régiós bontásban, a Nyugat-Dunántúl (43 pont) és a Dél-Alföld (40 pont) vonatkozásában kedvezőbb a kép, ugyanakkor – ismerve a bűnelkövetési statisztikákat – nem meglepő módon Észak-Alföld (34 pont) és Észak-Magyarország (35 pont) lakói adták a legalacsonyabb pontszámot az általános közbiztonsági helyzetre.

A megkérdezettek legfőbb okként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényesedést nevezték meg. Mostani összeállításunkban annak jártunk utána, milyennek értékelik a közbiztonságot a megkérdezettek jelenleg megyénkben.

Százmilliókat költenek látszatintézkedésekre - "A rendőrség helyzete nagyon siralmas"

A rendőrségnek kellene a közbiztonságot szavatolni, de biztosítják ehhez a testületnek a „pénzt és a paripát”? Hogyan látja ezt Demján Zsolt, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) regionális vezetője.

„Ha őszintén akarunk beszélni, akkor nem tagadhatjuk, a rendőrség helyzete nagyon siralmas. A költségvetése alacsonyabb, mint tavaly és még a bírságolási bevételi célt is meghatározták… Ez valahol felháborító számunkra, hiszen úgy tűnik, mintha azért kellene bírságolni, hogy legyen fizetés, meg pénz benzinre. A rendőrség fenntartásának költségeit a kormánynak kell biztosítani. Szeretném eloszlatni azt a tévképzetet, hogy jól meg vannak fizetve a rendőrök. Az utcai szolgálatot teljesítő járőr, aki, ha úgy adódik a testi épségét, életét kockáztatja, havi 95-110 ezer forintot visz haza. Ez nevetséges bér ahhoz képest, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni. Látványos mélyrepülésbe került a rendőrség az elmúlt nyolc évben, az emberek helyzete bizonytalan”- értékelt a szakszervezeti vezető.

„Most ott tartunk, hogy már egyenruha ellátási problémák vannak. A bolt minimális készlettel rendelkezik, lassan vége a télnek és a tavalyi újoncok egy része még nem kapta meg a teljes téli ruházatot. Ebből el lehet képzelni, milyen az ellátás…”- mondott egy adalékot Demján Zsolt.
Miközben a rendőrség gépezete csikorog komoly támogatást kapnak a polgárőrségek, sőt Miskolcon nagyon komoly összegeket költenek a városőrségre. Adódik a kérdés, mit szól ehhez a rendőr? „Az FRSZ-nek az a véleménye, nem holmi őrségeket kellene létrehozni, hanem a rendőrséget megerősíteni! Százmilliókat költenek látszattevékenységre a lakosság biztonságérzetének erősítése érdekében, miközben sajnos ott tartunk: az egyik oldal azért támadja a rendőrséget, ha intézkedik, a másik meg azért, mert nem lépett fel elég keményen. Megfelelő törvényekkel kellene a rendőrség munkáját segíteni.”

A törvény erejével kell lesújtani

A közbiztonsági helyzete az észak-magyarországi régióban különösen aggasztó. A súlyosabb esetek közé tartozik például az a január közepén történt ózdi bűnügy, amelynek során meggyilkoltak és kiraboltak egy kilencvenkét esztendős asszonyt.

Az ügy kapcsán és általában mondja Riz Gábor az ózdi választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, hogy a régió jelenlegi és jövőbeni, igen fontos kérdése az, miként lehet a közbiztonságot megerősíteni?
– Meg kell erősíteni a rendőrséget létszámában, a településrészeken és a kistelepüléseken vissza kell állítani a körzeti megbízotti rendszert. A rendőrség tevékenységét erősíti, ha megszigorítják a háttértörvényeket – kezdi a megoldás legfontosabb teendőivel Riz Gábor. Hozzáteszi: Ha ez a hármas együttes megvalósul, akkor vélhetően javulni fog a helyben élők biztonságérzete. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy elfoglaltságot kell biztosítani azoknak az embereknek, akik munkanélküliként róják az utcákat nap mint nap, akik feketén dolgoznak nagy ritkán és ebből fakadóan törvénytelenséget követnek el. A rendszeres jövedelemszerző munkavégzés csak kormányzati hatáskörrel, illetve jelentős önkormányzati segítségnyújtással valósítható meg. A kormányzati segítség céltudatos ipartelepítést, az önkormányzati pedig olyan szociális programok felfuttatását jelenti, amelyek vagy időszakosan, vagy hosszútávon rendszeres jövedelmet biztosítanak a munkaképes lakosságnak. Amennyiben a bérezés az egyén hasznának emelkedésével jár – úgy véljük –, nincs semmiféle türelem és tolerancia azokkal szemben, akik a megélhetési bűnözést, vagy az attól súlyosabb bűnelkövetést választják az anyagiak megszerzésére. Ezekre az egyénekre a törvény erejével kell lesújtani, meg kell védeni a többséget, azokat akik békességben élnek egymás mellett – fogalmazott Riz Gábor.

Olvasóink a közbiztonságról

Dr. Szirmay Mária (Szerencs): Hála a magasságosnak, olyan városrészben élek a családommal, amely nyugodt, csendes terület, biztonságban érezzük magunkat. Persze a médián, a tévé képernyőjén keresztül értesülök a közbiztonság nem kifejezetten jó helyzetéről. Azt gondolom, sokszor bűnözők és bűnözők közötti csaták is rontanak a statisztikán, ugyanakkor látni kell, hogy van egy lecsúszott réteg, amely a megélhetéséért küzd. Számukra mindegy, milyen eszközökkel. A munkanélküliség, a nyomor, az éhség nagyúr, végső soron mindig is bűnözéshez vezetett! Akinek korog a gyomra és meg akarja tölteni, a legbrutálisabb cselekedetekre képes. Magát az embert ugyan el lehet ítélni morálisan, de egyfajta sajnálatot is előcsal a többségből, ha úgy követ el kisebb bűncselekményt, hogy azt a családjáért, annak életben maradásáért teszi. Ki a felelős, tehetjük fel a kérdést? Ha az országvezetés az elsíbolt pénzekből munkahelyeket teremtett volna, most más lábakon állna a közbiztonság. Azt gondolom, valóban itt az ideje az elszámoltatásoknak, illetve a súlyos büntetéseknek!

Mestellérné Tóth Szilvia (Abaújvár): A közhangulat javítása, illetve a bűnelkövetések megelőzése érdekében kénytelenek voltunk kialakítani egy önkéntes figyelő szolgálatot. Csak a tél folyamán cirka huszonöt betörés történt Nyíriben, Abaújváron, illetve még egy-két környező településen. Szinte valamennyi hétvégi házat feltörték, kisebb-nagyobb értékeket vittek el. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy a feltört házak között nem egy olyan akadt, ahonnan nem tűnt el semmi. Talán bosszantásként törték be az ablakokat, nyomták be az ajtókat? Nem tudni. Persze dolgozott a rendőrség keményen, bizonyított elkövetőket is előállítottak, ám negyvennyolc óra elteltével – ha jól tudom – az ügyész engedte ki őket. Már három éve megalakult az Abaújvár Jövőjéért Egyesület, amely a közbiztonság megszilárdítása érdekében is dolgozik. Ám az összefogás – az ilyen-olyan jogszabályok miatt – meghiúsult a rendőrséggel, a katonasággal. Próbálkoztunk kamerák kihelyezésével, ez sem jött be. Végül a téli betörések következményeként úgy döntöttünk, magunk járőrözünk, összességében mintegy harmincöten. Kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel, és úgy érezzük, nőtt a lakosság biztonságérzete.

Bánrévi Zsoltné (Miskolc): Tapintható a félelemérzet a lakosság körében, már-már ott tartunk, hogy magányos hölgynek nem ajánlatos egyedül sétálni sötétedés után egy nagyobb városban, mint teszem azt, Miskolc. Felékszerezve különösen nem. Hogy mi vezetett idáig, nehéz lenne megfogalmazni. Azt gondolom, a közállapotok elfajulásában nagy szerepet játszik a munkanélküliség, továbbá a törvényi rendelkezésekben megbúvó kiskapuk. Ez utóbbi máris megmagyarázza, miért lépnek fel a rendőrök úgy ahogy fellépnek, hiszen egyrészt köti a törvény a kezüket, másrészt kevesen vannak. Ezekből rögtön visszavezethető, hogy ha szigorítanának a törvényeken (csak zárójelben jegyzem meg a három csapás című elképzelést), ha a rend őreinek nem azzal kellene foglalkozniuk, hogy napestig azon gondolkozzanak, mikor tesznek a törvény ellentmondásos nagy és kisbetűinek eleget, ha többen lennének, valószínűleg kevesebb bűncselekmény történne. Úgy vélem, új munkahelyek teremtésével nagyot lehetne javítani a közbiztonság statisztikai átlagán, hiszen azt is látni kell, hogy vannak olyan bűnelkövetők, akik a munka, a tisztességes bér hiánya miatt lépnek rossz útra. Ők még megmenthetők lennének.

átemelve: Kulcs magazin