Abaúj vára

Abaújvár, mint ispánsági központ még a 11. század során épült föld-faszerkezetű sáncvárként. Kézai Simon krónikája Aba Sámuel királyt (1041–1044) tartja a vár építőjének. 18 Györffy a 10. század végére vezeti vissza eredetét, szerinte a Szina melletti elavult Óvár helyett építették fel.19 Kristó Gyula úgy véli, hogy Aba Sámuel nem uralkodása három évében emelte a várat, hanem a házasságkötésétől (1010) 1044-ig tartó időszakban.20 Bóna István a név, a krónikás emlékezet, a régészeti leletek és az ásatási megfigyelések alapján 1000 utánra, 1010 körülire keltezi a vár keletkezését.21 Az eltérő datálás ellenére a kutatók abban egyetértenek, hogy az építtető az Aba nem őse, Sámuel volt. 1280 és 1300 között egy ismeretlen hatóság ad itt ki oklevelet.22 Györffy a 13. század végének birtokviszonyait bemutató térképén királyi birtokként ábrázolja az ekkorra már jelentőségét vesztett várat, csakúgy mint a közelében fekvő Szinát, ahol 1288 és 1300 között az újvári ispán, a XIV. század elején pedig egy ismeretlen hatóság datál.23 1317 és 1332 között Abaújvárról már a Drugethek keltezik okleveleiket.

Az Abaújvártól körülbelül 10 km-re északra fekvő Abaújszina közelében feltételezett erősség kapcsán számos probléma vetődik fel, mind az építési ideje, mind építtetőjének személye vonatkozásában. Györffy az Abák korai erősségeként értelmezi Óvárt, csakhogy a Györffy által megjelölt területen még nem folyt ásatás, sőt régészeti terepbejárásról sincs tudomásom. Mindhárom katonai felmérés térképén szerepelnek azonban Abaújszina mellett szabályos, négyszögletes sáncok.25 Az I. katonai térképen olvasható is az „alte Schanz” megnevezés. A sánc azonban hatalmas kiterjedésű, mintegy 500 × 500 méteres, tehát sokkal nagyobb, mint Abaújvár, vagy akár Borsod ispánsági vára. Emellett a sánc alakja is sokkal szabályosabb, mint a korai ispánsági váraké. Sárközy Sebestyén szerint lehetséges, hogy nem is középkori eredetű, hanem 1527 után, az 1530-as években létesült, bár nem lehetetlen, hogy ez egy korábbi objektumra épült rá.26 Egy középkori vár meglétét támasztanák alá ugyanakkor a Szina melletti Óvárra vonatkozó 125527 és 131728 évi okleveles adatok is. Györffy feltételezése azonban, miszerint a Szina mellett fekvő vár korábban épült, mint Abaújvár, nem bizonyítható egyértelműen, mivel csak az Óvár–Újvár névváltás alapján keltezi korábbra az előbbi erősséget. Bóna István ugyanakkor általánosan kétségbe vonja a Györffy által feltételezett 10. századi nemzetségi várak létét.29 Ha elfogadjuk Györffy – véleményem szerint is kevéssé valószínű – nézetét, akkor szinte biztos, hogy e vár építése is az Abákhoz köthető. Ha nem, akkor még kevesebb támpontunk van az építtető személyét illetően, így ezzel kapcsolatban nem is indokolt találgatásokba bocsátkozni.

forrás: Jakab Zsuzsa: Ki építette Boldogkő várát?

Két évtizede fizetés nélkül dolgozik a polgármester

20 éve ingyen és bérmentve végzi a polgármesteri teendőit a szlovákiai falvacska Cselkószabadja (Čelkova Lehota) polgármestere, Juraj Čelko.

“29 éves koromban kezdtem polgármesterkedni, akkoriban jószerivel azt sem tudtam, miről szól ez a dolog. A képviselőkkel együtt úgy tekintünk erre a munkára, mint a község iránti szolgálatra. Itt élünk, itt szeretnénk élni, és azon dolgozunk, hogy a település ne néptelenedjen el” - mondta a 124 lakosú Cselkószabadja első embere.

A polgármester délután és esténként van bent a hivatalában, mert neki is van más munkája a faluban a polgármesterkedésen kívül. “A falu túlélné, ha valamilyen kis fizetést kapnék, de akkor nem maradna pénz a fejlesztésekre” - tette hozzá Čelko.

forrás: bombahir.hu

Jó reggelt Abaújvár!

Véget ért az önkormányzati választás az országban, de itt nálunk nem! Forrnak az indulatok!
Én nem akarok sem bántani, sem védeni senkit, csupán leírom a gondolataimat. Mint általában, most is a honlapunkon indult meg a vita, a sárdobálás, mint mindig. A falu lakossága háromfelé szakadt. A megválasztott polgármester jelölt, a vesztes jelölt és a semlegesek csoportjára! A maga módján mindegyik a faluért szeretne tenni, de az nem mindegy hogyan. A semlegesek hallgatnak, annál hangosabb a másik kettő. Most bűnbakot kreálnak. Minden, ami rossz történt a faluban a polgármesterre akarják kenni, no meg a jegyzőre. Furcsa, mert az önkormányzat nem ebből a két főből áll. Na de hol volt akkor a képviselő testület? Ők mit csináltak? Most a fele itt, fele ott. Fennen hirdetik, hogy mindenért a polgármester a felelős. Vagy mégsem? De nem ám! A döntésekben a képviselők is részt vettek, a jegyzőkönyveket aláírták, nemigen volt ellenvélemény. ( Vagy testületi ülés sem, csak aláírták?) Eleget tettek-e jogaiknak és kötelezettségeiknek?
Mikor régebben a honlapon visszaéléssel kapcsolatos cikkek jelentek meg senki tudomást sem vett róla, nem intézkedtek. Vagy ha nem veszünk róla tudomást, akkor az nem is létezik? És jönnek tovább a kérdések. Száz szónak is egy a vége: a meghozott, és meg nem hozott döntésekért a választott és kinevezett személyek egyetemlegesen felelősek! És lehet, hogy az igazság napja hamarosan eljön!
Míg mindenki a jelöléssel, kampányolással foglalkozott, minden mást elhanyagoltak. Újvár nem kapott egyetlen fittyinget sem a vis-maior alapból, nem azért mert nem jutott, hanem mert a kérvény el sem ment.
A földcsuszamlással kapcsolatban sem történt semmi. Pedig nem állt meg!
A híd szemmel láthatóan elcsúszott a Drevnyák-porta felé! Miért? Fent is megindult a föld. A múzeum épülete süllyed, repedezik napok óta! Az épület menthetetlen, de a múzeumi anyag szakértő mentéséről sem hallottunk semmit. Sebaj, majd újabb ezer év elteltével kiássák az utódok!
Ébresztő Abaújvár, a nap már lement, hamarosan itt az éjfél. addig cselekedjünk a falu érdekében, amíg még van falunk.

Abaújvár 2010-10-09 Dely György

Abaújváron nem állt meg a suvadás

2010.augusztus.02 (hétfő)

Lemondóan legyintenek az észak-magyarországi kistelepülésen élők, vannak olyan vélemények, amelyek szerint nagyon messze van falujuk, segélykiáltásuk nem jut el - senkihez.

Lapunk többször beszámolt már arról, hogy az áradásokat is okozó esőzések Abaújváron a talajt mozgatták meg. A több száz méteres földcsuszamlások nyomán lebontásra ítéltetett egy ház, de történelmi értékű épületek is veszélyben vannak. Segítség nincs, a geológusok által javasolt támfalak építése több százmillió forintot igényelne. A helyiek mindent elkövetnek a falu megmentése érdekében. Egy héttel ezelőtt Vár-nap címmel szerveztek programot, amelynek teljes bevételét a védekezésrhez adják, ám az összeg csepp a tengerben. Azóta újabb nagy eső volt, tovább mélyültek és terjedtek a helyenként húsz méteres szakadékok. A települést átszelő patak hídjának lábazata megrepedt, ha összedől, magával viszi az ivóvíz, továbbá a gázvezeték itt található szakaszát. Megroggyant a közút egy része, csak ennek a helyreállítása több tízmilliót emésztene fel. Veszélyben a vízellátás, de nem csak itt, Pányok településen is. Az eddigi felmérések azt mutatják, a károk meghaladják Abaújvár Önkormányzata éves költségvetésének a dupláját.

Felvételeink a Vár-napon készültek. Az időnkénti mosoly csak felszín, az emberek félnek…

- SfL -

Fotók: Mestellér János, SfL

átemelve: Kulcs magazin

Hálók és kövek mentenék meg Abaújvárt

Abaújvár - Pénzre vár Abaújvár, hogy meg tudja állítani az esőzések miatt keletkezett suvadást.

• Nézze meg a képeket!

Várfesztivál helyett Jótékonysági Várnapot kellett rendezni az elmúlt hétvégén Abaújváron, ugyanis a május-júniusi esőzések óta súlyos gondokkal küzd a 260 fős település, tudtuk meg Csuha Pál polgármestertől. Itt nem az árvíz okozott gondokat, hanem az, hogy a rengeteg csapadék miatt több helyen is földcsuszamlás keletkezett, aminek következtében veszélyeb került az Árpád-kori műemléktemplom, melynek freskóit a közeljövőben akarták restaurálni. De veszélybe került több lakóház, középület és a Hasdát patak hídja is. A híd közelében álló két vendégház megrepedt, a statikusok szakvéleménye szerint az egyiket biztos, hogy le kell bontani. Veszélyben Abaújvár és Pányok ivóvízellátása, ugyanis a vízművek feletti 3,5 hektáros terület is csúszni kezdett.

Hálókkal, kövekkel

Különböző szakemberek jártak már a településen, ők azt javasolták, hogy az úgynevezett hálós-köves módszerrel fogják meg a domboldalt. Ennek egyetlen akadálya van csak, a pénz. Összesen 210 millió forintra lenne szükség, de adományokból eddig mindössze 1,5-2 millió forintot sikerült összegyűjteni. A súlyos problémákat jelezte a polgármester a Belügyminisztériumnak, és reménykedik, hogy érkezik segítség, mivel a kistelepülés a több száz milliót költségvetéséből nem tudja kigazdálkodni.

„VÁR – NAP ABAÚJVÁRÉRT” AZ ABAÚJVÁRI FÖLDVÁR TERÜLETÉN

Abaújvár modern kori történetének legnagyobb természeti katasztrófáját éli meg, hiszen az elmúlt hónapok nagy esőzései miatt óriási földcsuszamlások hasították darabokra a település kül – és belterületének egy részét. Közintézményeket, lakóházakat, mezőgazdasági épületeket, pincéket tett teljesen tönkre, rongált meg, vagy veszélyeztet továbbra is a suvadás.

Az anyagi gondokkal küzdő település önerőből nem sokat tud tenni a kedvezőtlen folyamatok megállítására, a károk helyreállítására, ezért gondolta úgy az Abaújvár Jövőjéért Egyesület, Abaújvár Önkormányzata és az Abaújvári Református Egyházközség, hogy az előző évhez hasonlóan - bár rendhagyó módon, jótékonysági rendezvényként - de megrendezik újra a „Várfesztivált".

Így jöhetett létre 2010. július 24-én az a rendezvény, amelynek immáron a neve: „Vár - nap Abaújvárért" volt. Ezen más támogatók mellett az Abaúj Leader Egyesület Helyi Akciócsoport is részt vett.

Az Abaújvári Földvár területén megrendezett eseményen érezhető volt, hogy nem mindennapi ok miatt gyűlt össze a népes vendégsereg. Kevésbé a jókedv, mint inkább a katasztrófahelyzet miatti összefogás hozta össze a segíteni vágyó embereket.

Reggel 8 órakor Abaújvár lakói valóságos „csatazajra" riadtak - mármint azon kevesek -, akik nem készültek előre a nagy eseményre, s így nem vettek részt a zenés ébresztő felvonuláson.

Délelőtt 10 órakor már a színpadnál sürgött-forgott a formálódó tömeg, ahol Csuha Pál, a település polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. A bográcsok alatt fellobbant a láng, és a vállalkozó szellemmel megáldott, kipróbált „szakácsmesterek" mérték össze tudásukat különböző ínyencségek, ételköltemények kiötlése és elkészítése során.

A színpadon délután 2 órakor köszöntötte az egybegyűlt tömeget Kovács Zsolt, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület elnöke. A köszöntés után Tóth István, a település református lelkipásztora tartott könyörgő istentiszteletet, az este közeledtével, pedig egyre gazdag kulturális műsorokkal (a teljesség igénye nélkül: Tip - Top Dixie, Szia Club, Nagyidai CSEMADOK Hagyományőrző Csoport, Ketel Magyarjai Lovasvég, Telkibányai Dalárda, Crossroad Együttes) várták a meghívott és az odalátogató vendégek seregének apraját, nagyját. Mindenki találhatott kedvére való programot.

Reméljük, hogy a rendezvény elérte célját és az összefogás, az adományok által sikerült egy olyan pozitív folyamatot elindítani a településen, amelynek eredményeképpen, ha nem is eredeti formájában, de helyreállítható, megőrizhető lesz Abaújvár kedves, szeretnivaló faluképe.

Abaúj Leader Egyesület

2010.07.28.

Abaújvár település csak magára számíthat?

Észak-Magyarország abaúji helységének lakóiban megáll az ütő, ha csak egyetlen felhőt is meglátnak a fejük fölött. Márpedig ez előfordul mostanság, és a történet nem holmi párapamacsról szól.

Rettegnek az esőtől, merthogy az elmúlt időszak csapadékmennyisége földcsuszamlásokat okozott mind a teljes belterületen, mind a külterületeken. A Kulcs Magazin néhányszor beszámolt már a tragédiáról. Csak emlékeztetőül: lakóházakat, mezőgazdasági épületeket, pincéket, kerteket, termőföldeket tépáztak meg a természeti erők, közel ötven olyan porta van, amelyet valamilyen módon érint az esőzés -és földcsuszamlás okozta kár. A baj nagyon-nagy annak ellenére, hogy emberi erővel próbálják lassítani a talajmozgásokat. Ha a suvadás nem áll meg, elpusztulhat a műemlék templom, a parókia, az egykori Csáky és Ferdinandy-kastély, az Új Vár Klub. Segítség nincs, szavak sem nagyon…

Utolsó szalmaszál?

Abaújvár Önkormányzata, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület és az Abaújvári Református Egyházközség elszántan küzd. Egyéb híján, és „Vár-nap Abaújvárért” elnevezéssel szervezik azt a július 24.-én lebonyolítandó programot, amelynek bevételével járulnának hozzá saját településük megmentéséhez. Már az is valami, hogy a műsorokat adók egy árva petákot sem kérnek bemutatóikért, ám ez csepp a tengerben. Az esetleges bevétellel együtt. Merthogy a suvadások megállítása, a helyreállítási összegek tetemes hányadot képeznek, magyarul nem túloznak akkor, amikor kilátástalanságról beszélnek. A huszonnegyedikei rendezvényükön elhelyeznek majd egy pénzgyűjtő edényt, és ott mindenki annyit adhat, amennyit lelkiismerete diktál, illetve amennyit megengedhet magának.

Ellenszolgáltatás nélkül

Végül – felsorolás szinten – tisztelet mindazoknak, akik ingyen vállalták a műsorokat, bemutatókat: Tip-Top Dixi és Szia Club (Gönc), CSEMADOK Hagyományőrző Csoport (Nagyida), Abaúji Hagyományőrző Népi Együttes (Hidasnémeti), Telkibányai Dalárda, Bokréta Népdal Kör (Hollóháza), Ketel Magyarjai Lovasvég - lovasbemutató, Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör kiállítása, Encs RK. Műszaki-technikai bemutatója, Crossroad Együttes, Kováts Marcell. Kísérő programok: főzőverseny, kispályás fociverseny, kézműves foglalkozások, ebéd, főzőverseny eredményhirdetése, egész nap büfészolgáltatás, borkóstolás, íjászat és sétakocsikázási lehetőség hintóval. Az események zenés ébresztővel indulnak nyolc órakor, az ünnepi megnyitót Kovács Zsolt az Abaújvár Jövőjéért Egyesület elnöke és Csuha Pál polgármester tartja 10.00 órakor. A települést ért károkról és egy megrendítő beszámolóról itt lehet olvasni!

Serfőző László

átemelve: Kulcs magazin

Már a műemlék templomot is veszélyezteti a földcsuszamlás Abaújváron

Abaújvár - Több épület veszélyben van, már a középkori, gótikus freskóiról híres műemlék templom falai is megrepedtek a Borsod megyei Abaújváron, amelynek belterületén csaknem egy kilométer hosszan megcsúszott a föld. Az első suvadások három hete keletkeztek, azóta a helyzet napról-napra romlik. Gyakorlatilag kettészakította a települést a földcsuszamlás.

Csuha Pál polgármester a Független Hírügynökségnek szombaton azt mondta: egy házat már biztosan le kell bontani, de a szomszéd épület tulajdonosa sem lehet nyugodt. A földcsuszamlás összesen hét épületre jelent közvetlen veszélyt, köztük a négy település szociális étkeztetését ellátó konyhára.

A szakemberek keresik a megoldást, de még azt sem tudják, milyen forrásból lehetne megoldani a problémát. A helyieknek nincs pénzük, és mivel az érintett telkek magántulajdonban vannak, a vis maior alapból sem kérhetnek támogatást. Az abaújváriak gyűjtést szerveztek, valamint a kormánytól várnának segítséget. A polgármester hozzátette: dolgozóik tisztán tartják a patakmedret, mert ha a belecsúszott földdarabok vagy fák elzárják a víz útját, a víz elöntheti a környékbeli házakat.

A napokban új repedések keletkeztek a helyi, éppen felújítás alatt álló református templomon is. Tóth István lelkipásztor szerint a diadalív, valamint a szószék lépcsőjén keletkezett repedések nemrég még nem voltak ott. A műemlék templom gótikus falfreskóiról híres, amit éppen most szeretnének restaurálni.

átemelve: BOON.hu

Méhkasok Abaújváron.

Hogy mi minden van a mi kis falunkban! Igazi "gyöngyszemet" sikerült a minap lencsevégre kapnom. Gyékényből font méhkasokat, az egyik még tapasztott is.
Sajnos már méhek nélkül. Gyékényből font méhkast a 40-es évek végén láttam, tapasztottat pedig csak múzeumban. És a mi falunkban van!
Az abaújvári múzeumban lenne a helye!

2010. június 13. Dely György

Az elmúlt idők esőzései további problémákat okoznak.

A reggel az egész falut tájékoztatták a probléma nagyságáról.


Tájékoztatás
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy az esőzések miatt a vezetékes ivóvíz bevizsgálása szükségessé vált.Kérünk mindenkit, hogy további intézkedésig a vezetékes ivóvizet csak forralt állapotba fogyasszák!

Abaújvár, 2010. június 4.

Csuha Pál

Az elmúlt két-három hét esőzései, ahogyan más Hernád menti falvakban Abaújváron is nagy problémákat jelent. Bár Abaújváron a Hernád 2010. 06. 03-án okozta talán a legnagyobb fejtörést az embereknek. A megnövekedett folyó a két kisebb patak vízét nem volt képes befogadni már, és a víz a vinyicén állt meg. Tegnap délután egyesek már a veszélyeztetett családok kiköltöztetésén törték a fejüket, de erre nem került sor. Közben az eső pedig csak esett tovább. A helyiek egész éjszakás ügyeletet tartva küzdöttek a víz ellen.

Nem feltétlenül csak a megáradt vízfolyások okozzák a problémát. A körülbelül két hete megcsúszott kertalja tovább mozog és beigazolódni látszik a helyiek félelme, hogy ez a mozgás talán a felső utcán is folytatódhat. A tegnapi nap megcsúszott a volt kastélykert, amely Feketené Sárika néni elmondása alapján ma(2010.06.04) délelőtt 10órakkor teljesen leszakadt.

A képen a fák miatt csak egy apró töredékét láthatjuk a leszakadt kastélykertnek.

A problémákat még tetőzik a rossz útviszonyok. A délelőtt folyamán egy kirándulóbusz csúszott az árokba. De a fedélzetén csupán pár ember tartózkodott.

Ennek a mentése még mindíg tart.(2010.06.04. 14:30)

Hatvanan tisztították a földvár sáncait

Az időjárás rövid ideig tartó kegyességét használták ki bő egy héttel ezelőtt az Abaújvár településért tenni akarók. Összefogással tették rendbe közös örökségüket, Aba Sámuel földvárát, illetve annak maradványát.


Az akciót a református egyház indítványozta, ehhez csatlakozott az Abaújvár Jövőjéért Egyesület és az Önkormányzat. Tavaly a vár belső része nyert „emberi arcot,” lekaszálták a belterületet, megszabadították a sáncok belső oldalát a gyökeret eresztett, kilátást gátló orgonahajtásoktól, akácoktól. Akkoriban az önkormányzat dolgozói vitték a prímet, most félszáznál több helyi lakos vett részt a munkálatokban, amely a reformátusok „Szeretethíd” elnevezésű, határon átnyúló kezdeményezésének, programjának részét képezi. A szépítkezéshez hozzátartozik, hogy nem csak a vár nagyobbik része újult meg, virágokkal ültették be a temető bejáratának környékét. A szebbik nem képviselői a fakanalat ragadták mindeközben, mert – egyrészt - a gép sem termel üzemanyag nélkül, másrészt a siker, a hangulat is örömtelibb egy tányér gulyás mellett, jobban kidomborodik a közösen végzett munka eredménye. A vár nyugati sáncára már nem maradt idő. Ám a helyiek megpróbálnak még egy napot kitűzni a munkák folytatására, hogy a Várfesztivál idején (július 24.) az Abaújvárra látogató vendég már teljes egészében láthassa a település névadójának hagyatékát, gyönyörködhessen a környék panorámájában.

- SfL -

Fotók: Mestellér János

forrás: Kulcs magazin

Önkéntesek tisztították az abaúji földvárat

Csaknem hatvan önkéntes segített füvet vágni, bozótot irtani az abaújvári földvár területén a Szeretethíd református önkéntes naphoz csatlakozva.

Önkéntesek vágták a füvet, irtották a bozótot Abaújváron a földvár területén, a Szeretethíd református önkéntes nap keretében a helyi református egyházközség, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület és az önkormányzat felhívására.

"Engem is meglepett a tenni akarók nagy száma és külön öröm, hogy a falu roma lakosságából is sokan jelentkeztek az önkéntes munkára" - mondta el a műemlékem.hu-nak Tóth István, az abaújvári református gyülekezet lelkésze. Hozzátette: falubeliek éppúgy megjelentek, mint elszármazottak, s jöttek a szomszédos Szlovákiából is az önkéntesek. A földvár csaknem négy hektáros területét alig négy óra alatt sikerült megtisztítaniuk a burjánzó fűtől, gyomtól, cserjéktől.

A hajdan sokkalta szebb napokat látott abaújvári földvárat a 11. század első felében emelték, építését Aba Sámuelhez köti az évszázadokkal későbbi történetírás. Akár a mindössze három évig uralkodó Aba Sámuel építtette, akár nem, a vár (és a település) még évszázadokon át komoly szerepet játszott a történelemben, esperesi székhely is volt a 14. századig (az egykori esperesi templom a földvár területén áll). A 15. század elején a Perényi-családnak köszönhetően rövid másodvirágzást élt meg Abaújvár, a század végére azonban a vára elpusztult. A teljeskörű feltárására a mai napig nem került sor, csupán 1974 és 1983 között kutatták meg néhány részletét.

A település közepén magasodó földvár területe a 20. század közepén magánkézbe került, szántóként használták. Az önkormányzat nemrégben visszavásárolta egy részét, mert a területen szeretnék bemutatni Abaújvár múltját, sőt, egy helytörténeti múzeumot is akarnak létesíteni.

Bővebben a földvárról - Tóth István lelkész írása

forrás: muemlekem.hu

Pálinkatúra

Tavaszköszöntő Hidasnémeti

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a hidasi Szent György napi vagalomra, ahol többek között fellép a Vár-kör színjátszó csoportunk is!

Közbiztonság – halaszthatatlan a változás

A magyar lakosság egy százas listán 37-re értékelte a közbiztonság helyzetét – áll a Századvég-Forsense közös közvélemény-kutatásában, amely az elmúlt évben készült. Régiós bontásban, a Nyugat-Dunántúl (43 pont) és a Dél-Alföld (40 pont) vonatkozásában kedvezőbb a kép, ugyanakkor – ismerve a bűnelkövetési statisztikákat – nem meglepő módon Észak-Alföld (34 pont) és Észak-Magyarország (35 pont) lakói adták a legalacsonyabb pontszámot az általános közbiztonsági helyzetre.

A megkérdezettek legfőbb okként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényesedést nevezték meg. Mostani összeállításunkban annak jártunk utána, milyennek értékelik a közbiztonságot a megkérdezettek jelenleg megyénkben.

Százmilliókat költenek látszatintézkedésekre - "A rendőrség helyzete nagyon siralmas"

A rendőrségnek kellene a közbiztonságot szavatolni, de biztosítják ehhez a testületnek a „pénzt és a paripát”? Hogyan látja ezt Demján Zsolt, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) regionális vezetője.

„Ha őszintén akarunk beszélni, akkor nem tagadhatjuk, a rendőrség helyzete nagyon siralmas. A költségvetése alacsonyabb, mint tavaly és még a bírságolási bevételi célt is meghatározták… Ez valahol felháborító számunkra, hiszen úgy tűnik, mintha azért kellene bírságolni, hogy legyen fizetés, meg pénz benzinre. A rendőrség fenntartásának költségeit a kormánynak kell biztosítani. Szeretném eloszlatni azt a tévképzetet, hogy jól meg vannak fizetve a rendőrök. Az utcai szolgálatot teljesítő járőr, aki, ha úgy adódik a testi épségét, életét kockáztatja, havi 95-110 ezer forintot visz haza. Ez nevetséges bér ahhoz képest, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni. Látványos mélyrepülésbe került a rendőrség az elmúlt nyolc évben, az emberek helyzete bizonytalan”- értékelt a szakszervezeti vezető.

„Most ott tartunk, hogy már egyenruha ellátási problémák vannak. A bolt minimális készlettel rendelkezik, lassan vége a télnek és a tavalyi újoncok egy része még nem kapta meg a teljes téli ruházatot. Ebből el lehet képzelni, milyen az ellátás…”- mondott egy adalékot Demján Zsolt.
Miközben a rendőrség gépezete csikorog komoly támogatást kapnak a polgárőrségek, sőt Miskolcon nagyon komoly összegeket költenek a városőrségre. Adódik a kérdés, mit szól ehhez a rendőr? „Az FRSZ-nek az a véleménye, nem holmi őrségeket kellene létrehozni, hanem a rendőrséget megerősíteni! Százmilliókat költenek látszattevékenységre a lakosság biztonságérzetének erősítése érdekében, miközben sajnos ott tartunk: az egyik oldal azért támadja a rendőrséget, ha intézkedik, a másik meg azért, mert nem lépett fel elég keményen. Megfelelő törvényekkel kellene a rendőrség munkáját segíteni.”

A törvény erejével kell lesújtani

A közbiztonsági helyzete az észak-magyarországi régióban különösen aggasztó. A súlyosabb esetek közé tartozik például az a január közepén történt ózdi bűnügy, amelynek során meggyilkoltak és kiraboltak egy kilencvenkét esztendős asszonyt.

Az ügy kapcsán és általában mondja Riz Gábor az ózdi választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, hogy a régió jelenlegi és jövőbeni, igen fontos kérdése az, miként lehet a közbiztonságot megerősíteni?
– Meg kell erősíteni a rendőrséget létszámában, a településrészeken és a kistelepüléseken vissza kell állítani a körzeti megbízotti rendszert. A rendőrség tevékenységét erősíti, ha megszigorítják a háttértörvényeket – kezdi a megoldás legfontosabb teendőivel Riz Gábor. Hozzáteszi: Ha ez a hármas együttes megvalósul, akkor vélhetően javulni fog a helyben élők biztonságérzete. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy elfoglaltságot kell biztosítani azoknak az embereknek, akik munkanélküliként róják az utcákat nap mint nap, akik feketén dolgoznak nagy ritkán és ebből fakadóan törvénytelenséget követnek el. A rendszeres jövedelemszerző munkavégzés csak kormányzati hatáskörrel, illetve jelentős önkormányzati segítségnyújtással valósítható meg. A kormányzati segítség céltudatos ipartelepítést, az önkormányzati pedig olyan szociális programok felfuttatását jelenti, amelyek vagy időszakosan, vagy hosszútávon rendszeres jövedelmet biztosítanak a munkaképes lakosságnak. Amennyiben a bérezés az egyén hasznának emelkedésével jár – úgy véljük –, nincs semmiféle türelem és tolerancia azokkal szemben, akik a megélhetési bűnözést, vagy az attól súlyosabb bűnelkövetést választják az anyagiak megszerzésére. Ezekre az egyénekre a törvény erejével kell lesújtani, meg kell védeni a többséget, azokat akik békességben élnek egymás mellett – fogalmazott Riz Gábor.

Olvasóink a közbiztonságról

Dr. Szirmay Mária (Szerencs): Hála a magasságosnak, olyan városrészben élek a családommal, amely nyugodt, csendes terület, biztonságban érezzük magunkat. Persze a médián, a tévé képernyőjén keresztül értesülök a közbiztonság nem kifejezetten jó helyzetéről. Azt gondolom, sokszor bűnözők és bűnözők közötti csaták is rontanak a statisztikán, ugyanakkor látni kell, hogy van egy lecsúszott réteg, amely a megélhetéséért küzd. Számukra mindegy, milyen eszközökkel. A munkanélküliség, a nyomor, az éhség nagyúr, végső soron mindig is bűnözéshez vezetett! Akinek korog a gyomra és meg akarja tölteni, a legbrutálisabb cselekedetekre képes. Magát az embert ugyan el lehet ítélni morálisan, de egyfajta sajnálatot is előcsal a többségből, ha úgy követ el kisebb bűncselekményt, hogy azt a családjáért, annak életben maradásáért teszi. Ki a felelős, tehetjük fel a kérdést? Ha az országvezetés az elsíbolt pénzekből munkahelyeket teremtett volna, most más lábakon állna a közbiztonság. Azt gondolom, valóban itt az ideje az elszámoltatásoknak, illetve a súlyos büntetéseknek!

Mestellérné Tóth Szilvia (Abaújvár): A közhangulat javítása, illetve a bűnelkövetések megelőzése érdekében kénytelenek voltunk kialakítani egy önkéntes figyelő szolgálatot. Csak a tél folyamán cirka huszonöt betörés történt Nyíriben, Abaújváron, illetve még egy-két környező településen. Szinte valamennyi hétvégi házat feltörték, kisebb-nagyobb értékeket vittek el. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy a feltört házak között nem egy olyan akadt, ahonnan nem tűnt el semmi. Talán bosszantásként törték be az ablakokat, nyomták be az ajtókat? Nem tudni. Persze dolgozott a rendőrség keményen, bizonyított elkövetőket is előállítottak, ám negyvennyolc óra elteltével – ha jól tudom – az ügyész engedte ki őket. Már három éve megalakult az Abaújvár Jövőjéért Egyesület, amely a közbiztonság megszilárdítása érdekében is dolgozik. Ám az összefogás – az ilyen-olyan jogszabályok miatt – meghiúsult a rendőrséggel, a katonasággal. Próbálkoztunk kamerák kihelyezésével, ez sem jött be. Végül a téli betörések következményeként úgy döntöttünk, magunk járőrözünk, összességében mintegy harmincöten. Kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel, és úgy érezzük, nőtt a lakosság biztonságérzete.

Bánrévi Zsoltné (Miskolc): Tapintható a félelemérzet a lakosság körében, már-már ott tartunk, hogy magányos hölgynek nem ajánlatos egyedül sétálni sötétedés után egy nagyobb városban, mint teszem azt, Miskolc. Felékszerezve különösen nem. Hogy mi vezetett idáig, nehéz lenne megfogalmazni. Azt gondolom, a közállapotok elfajulásában nagy szerepet játszik a munkanélküliség, továbbá a törvényi rendelkezésekben megbúvó kiskapuk. Ez utóbbi máris megmagyarázza, miért lépnek fel a rendőrök úgy ahogy fellépnek, hiszen egyrészt köti a törvény a kezüket, másrészt kevesen vannak. Ezekből rögtön visszavezethető, hogy ha szigorítanának a törvényeken (csak zárójelben jegyzem meg a három csapás című elképzelést), ha a rend őreinek nem azzal kellene foglalkozniuk, hogy napestig azon gondolkozzanak, mikor tesznek a törvény ellentmondásos nagy és kisbetűinek eleget, ha többen lennének, valószínűleg kevesebb bűncselekmény történne. Úgy vélem, új munkahelyek teremtésével nagyot lehetne javítani a közbiztonság statisztikai átlagán, hiszen azt is látni kell, hogy vannak olyan bűnelkövetők, akik a munka, a tisztességes bér hiánya miatt lépnek rossz útra. Ők még megmenthetők lennének.

átemelve: Kulcs magazin

Abaújvár: a fiatalok községükért dolgoznak

Abaújvár környéke az Aba nemzetségé volt a honfoglalás korában, maga a település - feltehetőleg - a XI. században keletkezett. Abaújvár első említése 1046-ból származik, bár földvár már hamarabb is állhatott e helyen. A fa-föld építésű vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült - régészeti feltárások szerint.

Abaújvár földvára Észak -és Kelet-Magyarország legerősebb várának számított a XIII. század közepén, a tatároknak sem sikerült bevenniük 1241-42-ben - a megmaradt okiratok szerint. Nem sokkal a tatárjárás után személyesen intézkedett védelméről IV. Béla király, kőfalat is építtetett a fa-földsáncok tetejére. Ezek a sáncok napjainkban is láthatók, bár a területet gaz, bokor, akácfa sarjadás nőtte be. Annak érdekében, hogy a településre látogatók számára is láthatóvá váljanak a vár maradványai, helyi lokálpatrióta fiatalok, az Új Vár Klub tagjai kezdtek nagytakarításba március második felében – Lesko Marián kezdeményezésére.

Csatát már nyertek…

A munkák után szélesebb panoráma nyílt Kassa felé az odalátogatók számára – adott tájékoztatást Mestellér János, a klub egyik tagja. Mint azt megjegyezte, azon fáradoznak, hogy településük minél ismertebb legyen, hiszen nem mindennapi múlttal rendelkeznek. A takarítás egyébként már tavaly, a nyári Várfesztivál programjait megelőzően napirenden volt, akkor az északi sánc egy darabját sikerült megtisztítani Kovács Zsoltnak, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület elnökének és közhasznú munkások hathatós közreműködése mellett. A település honlapján (www.abaujvar.gportal.hu) olvasható, hogy van még tenni való, hiszen a vár – ahogy az általában lenni szokott – magaslatra épült, a turistacsalogató erő viszont a kilátásban, a kivételesen mesés panorámában rejlik. A fiatalok csatát nyertek, de háborút nem, hiszen van még gaz bőven. A végcél a vársánc teljes területének a megtisztítása, amelynek szervezésében nagy szerepet vállal a helyi református egyház is.

- SfL -

átemelve: Kulcs magazin