Jókai Mór - Vatha lázadása

Kártérítésre kötelezik a tolvajt

Jogszabály-módosítással a kis értékű, tulajdon elleni szabálysértések elkövetőit kötelezni fogják az okozott kár megtérítésére, közölte Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.

Készül az a jogszabály-módosítás, amely előírja, hogy ha megvan a kis értékű, tulajdon elleni lopásoknak az elkövetője, akkor az elkövetőt a szabálysértési bírság mellett kötelezik az okozott kár megtérítésére is. Ha ezt maga nem teszi meg, ez adó módjára behajtható köztartozássá válik, és az állam az ilyen módon behajtott kártérítést átadja a sértettnek. A bírságot is adó módjára kell behajtani, vagy szabadságvesztésre kell átváltani.Draskovics Tibor elmondta, nagyon fontos, hogy ne csak megbűnhődjön az elkövető, de a sértettek visszakapják annak az árát, amivel őket megrövidítették. A jogszabály-változtatás nyomán a gyermekekkel elkövetett ilyen szabálysértések bűncselekménnyé válnak.

Egyre több a vagyon elleni szabálysértés

A miniszter szerint súlyos, növekvő problémát jelent a vagyon elleni szabálysértések számának növekedése, ráadásul egy 1999-es törvény "elvonta" a rendőrség kötelezettségét ezen ügyek felderítésében, és az elkövető lakóhelye szerint illetékes, megfelelő eszközökkel nem rendelkező jegyző feladatául szabta a szabálysértő személyének felderítését és megbüntetését.

Azt szeretnék, hogy a jövőben egyetlen településen élő se érezze magát egyedül, ezért úgy változtatják a jogszabályt, hogy a vagyon elleni szabálysértéseket a rendőrségnél is be lehet jelenteni, a rendőrség köteles elvégezni a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket.

Átvállalnak két fizetést

Mint mondta, a program egyik eleme, a településőrök foglalkoztatása "sokakban értetlenséget keltett", pedig 20 éve vannak közterület-felügyeletek, 270 településen, 1500 közterület-felügyelő dolgozik.

A kormány azt ajánlja az önkormányzatoknak, hogy a közterület-felügyelet megerősítésére vegyenek fel további munkavállalókat, a kormány közterület-felügyelőnként további két munkavállaló bérét vállalja át, így lehetővé válik, hogy a mostaninál legalább kétszer annyi közterület-felügyelő legyen az utcán.

Magyarázatként hozzáfűzte: azért van erre szükség, mert a szemetelés, szabálytalan parkolás, hangoskodás, vagyis az "elemi rendhez és biztonsághoz" tartozó ügyekben "nem érdemes" a rendőrségnek drágán, nagy technikával, képzett embereket használva eljárnia, ezt legjobban az önkormányzatok tudják a közterület-felügyelők révén megtenni.

Azokon a településeken, ahol nincs közterület-felügyelet, az önkormányzatok alakíthatnak ilyet, vagy felvehetnek településőröket. A kormány pedig vállalja ezeknek az embereknek a felszerelési költségeit és bérét.

A jövő héten jelenik meg a pályázat

Így lesz az önkormányzatoknak legalább egy olyan embere, aki egyenruhában, a jogszabályokat ismerve járja a település utcáit, ha bármi rendetlenséget tapasztal, felszólít annak abbahagyására, és ha ennek nem tesznek eleget, hatósághoz fordul - tette hozzá. A településőr-programra szóló pályázati felhívás szeptember 15-én jelenik meg, így akár néhány héten belül új közterület-felügyelők, településőrök jelenhetnek meg az utcákon.

Draskovics Tibor beszélt arról is, hogy a bűnözés átalakul, például míg korábban az ország középső részén és Budapesten volt a legnagyobb a bűnügyi fertőzöttség, az az elmúlt öt évben fokozatosan az ország északkeleti részébe húzódott. Változás az is, hogy amíg tíz éve összességében véve csökken a bűnözés, addig a kirívóan erőszakos, fegyverrel vagy felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények száma nő.

Harmadik változásként említette, hogy megnőtt a bűncselekményi értékhatárt el nem érő, szabálysértési jellegű, "de az érintetteket joggal nagyon súlyosan irritáló kis értékű vagyon elleni" jogsértések száma. Emellett újszerű, korábban nem tapasztalt vagy súlyosan brutális bűncselekmények is történtek.

MTI-Index

Élet a határ mentén – határok nélkül

	Szlovákia felé autózunk, a kenyheci ipari parkba tartunk, ahová a betelepült multinacionális cégek már magyar munkaerőt is várnak, mert a környéken elfogyott a „hadra fogható” ember.
Határ menti túránk következő úti célja Hidasnémeti, ahol az utóbbi két évben tucatnyi házat vásároltak meg szlovák állampolgárok. Aztán Abaújvárra látogatunk, hogy kiderítsük, miért is kelendőek mostanság ennek a hangulatos kis településnek az ingatlanjai a szlovákok és a felvidéki magyarok körében. Az autóban szól a rádió, a hírekben éppen a nagypolitika szintjén elmérgesedő szlovák-magyar viszonyról beszélnek. A tudósításból átszűrődő indulatoknak itt a határ mentén – a való világban – nyoma sincs. Az emberek – mindkét oldalon – megpróbálnak élni, megélni, ki-ki tehetsége szerint. Ezzel vannak elfoglalva. Kelendőek a hidasnémeti házak Hidasnémeti 1200 lakosú település, ahol az elmúlt év decemberi határnyitás örömébe bizony üröm is vegyült. Megszűnt a határőrség, a vámhivatal, és velük együtt a munkahelyek is. Érettségizett, diplomás fiatalok hagyták el a települést, hogy másutt nézzenek megélhetés után. A „vasútra” még járnak néhányan dolgozni, és mezőgazdaságból is próbálnak páran megélni, de a legnagyobb foglalkoztató – mint a hasonló adottságú településeken általában – itt is az önkormányzat. Becse Csaba polgármester azt mondja, két évvel ezelőtt kezdődött a szlovák állampolgárok érdeklődése a helyi ingatlanok iránt, és mára több mint egy tucat portát vásároltak meg. Amikor az okokról kérdezzük, tanácstalanul tárja szét a karját, mondván ő is csak a hallomásokra támaszkodhat. Azt beszélik, az euró bevezetésének hatásaitól tartva, megtakarított pénzüket fektetik ingatlanba a szomszédok. A magyar oldalon egyébként jóval olcsóbbak a házak, mint odaát- és ez sem utolsó szempont. Bár éppen a kereslet élénkülése miatt megduplázódtak az árak Hidasnémetiben is. Egy hagyományos parasztházat korábban egy–másfél millióért kínáltak, ma már a hárommilliót is eléri a vételár. Az új építésűek tízmillió fölött találnak gazdára. Mivel a legtöbben hétvégi háznak használják tulajdonukat, a falu állandó lakosainak száma nem változott, viszont mindenki felújítja, komfortosítja birtokát, így szépül, fejlődik a település. Becse Csabával látogatóba indulunk egy újdonsült háztulajdonoshoz, aki éppen a polgármesteri hivatal szomszédságában találta meg otthonát. „Ha látták volna, milyen volt ez a ház korábban, most elcsodálkoznának” – mondja a polgármester a rövid séta közben. Csodálkozásra így is van okunk, hiszen új tető, hőszigetelt, frissen festett falak, gondozott kert és az éppen készülő kerítés gondos gazdát mutatnak. A házigazda Pavol Gala szlovák származású, de jól beszél magyarul, így nyelvi nehézségeink nincsenek. „Kassán volt egy kisebb házam azt eladtam, de abból a pénzből ott csak bérházi lakást tudtam volna venni, nekem meg az nem kellett. A rokonaim Szinán élnek, tőlük hallottam, hogy a magyar oldalon olcsóbbak az ingatlanok, eljöttem hát, szétnéztem, és itt ragadtam. Rengeteget dolgoztunk a felújítással, és még nagyon sok a teendő, de úgy érzem, jó döntés volt ide költözni, jól érzem magam” – meséli dióhéjban az elmúlt egy év történetét vendéglátónk. S, hogy ismeri-e azokat, akik – szlovák állampolgárként – hozzá hasonlóan itt vásároltak maguknak házat? Kiderül, eddig nemigen volt ideje az ismerkedésre, de most, hogy kevesebb a munka, fontolgatja a barátkozást. A polgármester mosolyogva teszi hozzá: ő is tervbe vette az ismerkedést. A faluban októberben tartják az elszármazottak napját, és szándékai szerint előbb-utóbb megrendezik majd az ide települtek ünnepét is. „Igaz, nem állandó lakosként, de az év egy jelentős részében ők is itt élnek, tagjai a közösségnek, meg kell ismernünk egymást” – mondja búcsúzóul. Abaújvár nem csodára vár „Az Abaúj-hegyközi kistérségnek és a Sátoraljaújhelyi kistérségnek is jót tenne, ha szorosabbra fűznénk a kapcsolatot a szomszédos szlovák térséggel” – kezdi a beszélgetést Csuha Pál, Abaújvár polgármestere. Az alig több mint 300 lakosú falucska első embere, indoklásként a kenyheci ipari park munkahelykínálatát, a kassai repülőtér közelségét említi, és azt a tervet, hogy a határ másik oldalán aquapark megépítésében gondolkodnak. Ha ez megvalósul, a környék igazi turistaparadicsommá válik. „A kenyheci polgármesterrel jó a kapcsolatunk, az ipari parkba egyre több multinacionális vállalat költözik be, és egyre nagyobb a munkaerőigény. Ezzel a lehetőséggel azonban eddig még nem nagyon éltünk mi magyarok, pedig állítólag a szakembereket jól megfizetik” – magyarázza. Az emberek – ismeretei szerint – a nyelvi nehézségek miatt nem mennek a határon túlra dolgozni, de úgy tudja, a munkaügyi központ hamarosan nyelvtanfolyammal igyekszik segíteni ezen a gondon. Persze a nagy kérdés az, találnak-e elegendő megfelelően képzett – képezhető – munkást ezen a vidéken? Sokat lendítene az ügyön a régen tervbe vett Hernád híd megépítése is, mert ezzel lerövidülnének a távolságok. A megoldás kulcsa az uniós pályázat, és a polgármesterek igyekeznek lobbizni a kedvező döntés érdekében. „Nálunk már több mint húsz házat vásároltak meg szlovák állampolgárok, és van egy magyar származású vállalkozó, aki fejébe vette, hogy turistaközpontot varázsol Abaújvárból. Üdülőházak, étterem, panzió – ezekben gondolkodik. Egyébként nem csak nálunk, hanem Kékeden, Göncruszkán, Pányokon is sok határon túli vásárol ingatlant” – meséli Csuha Pál. Tapasztalatai szerint a gyönyörű környezet, az erdők, a dombok, a Hernád közelsége vonzza a nyugalomra vágyó vásárlókat hozzájuk. A már említett, „turizmusban utazó” vállalkozó Frantisek Schmidt, vagyis Schmidt Ferenc szinte végszóra érkezik, és gyorsan hozzáteszi: a kiépített közművek is sokat nyomnak a latba. A szlovák oldalon ugyanis nem mindenütt épült ki a szennyvízhálózat, és sok helyen hiányzik a vezetékes víz is. Schmidt úr amolyan vérbeli vállalkozó, akinek Magyarországon több ajándéküzlete is van, és amikor eljött Abaújvárra, hogy ingatlant vegyen, beleszeretett a hangulatos kis községbe, és nem egyet, hanem tucatnyit vásárolt. Invitálására kocsiba ülünk, hogy megnézzük a portákat, és beszéljen terveiről. A hallottak nyomán egy üdülőfalu képe dereng fel előttünk, amelyet részben pályázatok segítségével kíván megvalósítani a vállalkozó. Mi lesz, ha nem nyer? Azt mondja az sem veszi el a kedvét, van saját tőkéje, de így egy kicsit hosszabb ideig tart majd az egész. Kenyhec munkahelyet kínál A magyar államhatártól mindössze 500 méterre terül el a kenyheci (Kechnec) ipari park. A betelepült multinacionális cégek a magyarországi munkavállalókat is várják. Kenyhec, a Miskolc-Kassa főút mellett elterülő község virágkorát éli, épül, szépül, növekszik a lakossága. Amíg 1991-ben 734-en éltek itt, addig napjainkra ez a szám 1050-re emelkedett. Időközben a 32 százalékos munkanélküliséget is sikerült letörni 6 százalékosra. A község határában kialakított ipari parkba nemcsak várják a tőkeerős külföldi befektetőket, azok jönnek is szép számmal. A cégek jelenleg mintegy 3000 embernek adnak munkát, és folyamatosan keresik az új munkatársakat – a Magyarországról érkezőket is. Éppen ezért először arról kérdezzük a település polgármesterét, Konkoly Józsefet: mennyien dolgoznak náluk a magyar oldalról? „Ketten vannak az egyik osztrák cégnél” – hangzik a megdöbbentő válasz. S miért is ilyen kevesen? „ Amíg Magyarországon a postás 80 ezer forintot visz a családnak havonta segélyként, nem biztos, hogy mindenkinek kedve van dolgozni. A szociálpolitikájukon kellene változtatni, ösztönözni kellene a munkavállalást. Ezt elmondom majd Szűcs Erika miniszterasszonynak is, akivel a közeljövőben találkozom. A másik, ami gondot okoz: itt esztergályosokra, hegesztőkre, gépészekre, marósokra van szükség – akkor a munkaügyi szervezetek ne küldjenek cukrászt és mezőgazdászt, mert nem tud bekapcsolódni a modern ipari termelésbe. Aztán azt híresztelik, hogy felesleges ide jönni, úgyse kell senki... Egyszóval ügyeskednek a hivatalnokok, aminek a kisember issza meg a levét!” – állítja az egyébként rendkívül agilis polgármester, aki 1990 óta áll a falu élén. Konkoly József szerint a nyelvtudás hiánya sem akadály. „Mindegyik gyárban tudnak magyarul, angolul, németül. Nincs nyelvi probléma, ez is csak kifogás” - magyarázza. Ugyanakkor pozitív példaként említi hollóházi kollégáját, aki autóbusszal viszi majd Kenyhecre a munkavállalókat tárgyalni. A jobb megközelíthetőség érdekében szlovák oldalról már megépítették az utat a Hernádig, mint mondja a hídért lobbizás a magyar polgármesterek dolga, ő a szlovák kormánynál járja ki a határ és Kassa közti gyorsforgalmi út megépítését. 2008.október.27 (hétfő) Átemelve a Kulcs magazin honlapjáról