Komlóska, a magyar adóparadicsom

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen minden negyedik lakosra jut egy vállalkozás

Két év alatt a teljes kilátástalanságból emelkedett a tehetősebb települések sorába a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska. A falu annak köszönheti sorsa jobbra fordulását, hogy adókedvezményekkel és egyéb vállalkozóbarát szolgáltatásaival tucatszám vonzza a külföldre készülő vagy már a határon túl működő cégeket. Ma a település kevesebb mint harmincmillió forintos központi normatív támogatását már 100 millió forintot meghaladó adó- és bérletidíj-bevételekkel egészíti ki. A falu megmenekült.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Nehéz bejutni mostanában a komlóskai polgármesterhez, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település vezetője ugyanis szinte megállás nélkül tárgyal a kis falu fejlesztése érdekében. Amikor megérkezünk a községházára, Köteles László éppen a megyei posta vezetésével folytat – mint később kiderül – gyümölcsöző beszélgetést. – Február elsején a helyi hivatal visszakerül a Magyar Posta kezelésébe, a későbbiekben pedig a szolgáltatásnak otthont adó épületet át is alakítjuk, és teljes mértékben felújítjuk. Utóbbit az önkormányzat finanszírozza, míg a berendezéseket, a bútorokat a Magyar Posta adja, és a postamester is a cég alkalmazottja lesz – közli a tárgyalás után a polgármester.

A község által nyújtott kedvezmények és szolgáltatások mágnesként vonzzák a településre a vállalkozásokat. Mind több és több cég teszi át székhelyét az alig 320 lelkes faluba, komoly bevételekhez juttatva ezzel a helyi önkormányzatot. – Egy év előkészítő munka után tavaly áprilisban fogadtuk el a falu rendezési tervét. Ennek eredményeként a jelenlegi ipartelepet egy új és nagyobb ipari parkkal váltjuk ki, ahol logisztikai bázis is működik majd. Ehhez kapcsolódóan összekötő utat építünk Sárospatakra. A közjogi méltóságok hivatalainak és a minisztériumoknak pedig tizenhat egyforma telket adományoztunk, de kapott egy parcellát a megyei önkormányzat, a görög katolikus egyház és a Magyar Posta is. Azt kérjük majd az új tulajdonosoktól, hogy a telkekre rekreációs központot építsenek. A kormányzati faluval a döntéshozókat szeretnénk közelebb hozni a magyar vidékhez – hangsúlyozza Köteles László.

Évente százmilliós adóbevétel

A kisközségnek a gazdasági tőkét a vállalkozások jelentik, amelyeket minden eszközzel igyekeznek Komlóskára csalogatni. – Az anyagi gondjaink miatt folyamatosan kerestük a kiutat a szorult helyzetből, nem tehettünk mást, mint hogy a központi bevételek mellé további forrásokat vontunk be. A településen a rendszerváltozás után a kötelező adókon kívül csak az időközben eltörölt kommunális adót szedtük, így az alapok megvoltak. Éppen ezért 2008-tól egy kommunikációs akciót indítottunk el, amellyel igyekeztük felhívni a vállalkozások figyelmét a helyi adóparadicsomra. Először ismeretségi alapon kerestük a partnereket, később tágabb körben is kutattunk olyan vállalkozások után, amelyek a kedvezőbb adózásért hajlandók székhelyet változtatni. Ma már egymást ajánlva jelentkeznek be a társaságok, ha pedig megépül az ipari park, akkor a helyhez kötött vállalkozások is megérkezhetnek a településre – magyarázza a polgármester, aki többmilliárdos befektetésekről tárgyal.

Az önkormányzat fáradozásai busásan megtérülnek, hiszen Komlóskán jelenleg több mint 80 – főként nem helyhez kötött – vállalkozás működik, fuvarozócégeik szállítmányozási eszközei meghaladják az ezerötszázat. – Nekik hála Komlóska, amely korábban fuldoklott az adósságban, önfenntartó lett. Az állami finanszírozás kiszolgáltatottságából kiemelkedtünk, hiszen ma az éves bérletidíj- és adóbevételeink összesen elérik a 100 millió forintot, miközben korábban a központi forrásból mindössze ennek körülbelül a negyedét kaptuk. Ráadásul a nettó finanszírozás miatt voltak olyan hónapok is, amikor egyetlen fillér sem érkezett a számlánkra. A cégektől származó adóbevételeknek köszönhetően ma nincsenek tartozásaink, pedig bölcsődét, óvodát és iskolát is fenntartunk – mondja Köteles László.

A polgármester hangsúlyozza, túl azon, hogy saját maguk pénzügyi helyzetét stabilizálni tudták, nemzetgazdasági szempontból is komoly küldetést teljesítenek. Egy sor olyan vállalkozást tudtak ugyanis itthon tartani vagy hazacsalogatni, amelyek a brutális adóterhek miatt nem tartották vonzónak Magyarországot. A kormányzatnak a polgármester szerint nem kell mást tennie, mint lemásolni a komlóskai példát, és az ország is sokat profitálhatna belőle. – Meg lehetne fordítani a folyamatot, és a külföldi cégek települnének át Magyarországra – teszi hozzá.

Keresik a vállalkozók kegyeit

A cégeket nemcsak adókedvezményekkel, hanem más szolgáltatásokkal is igyekeznek megnyerni a falu számára. Egy tízfős kiszolgálócsoportot állítottak fel, amely amellett, hogy tucatnyi fiatalnak ad munkát, segít a cégekkel való kapcsolattartásban. – Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól nyertünk 28 millió forintot. Ebből alakítottuk ki ezt a helyiséget, vásároltuk meg a berendezéseket, gépeket, és létesítettünk tíz főnek távmunkahelyet, őket egy éven keresztül tudjuk foglalkoztatni. Reményeink szerint egy év után pedig önfenntartóvá válik a program. Most az a feladatunk, hogy olyan megbízásokat szerezzünk, amelyek ezt biztosítani tudják – közli Nagy Marina programvezető, hozzátéve, hogy a kollégák távmunkás adminisztrátori munkakörben dolgoznak. Pályázatot írnak, digitalizálnak, fényképeket töltenek fel, és közvetítenek, videofelvételeket készítenek, de legfőképpen kapcsolatot tartanak fenn a település vállalkozói és az önkormányzat között.

A vállalkozások pedig méltányolják a komlóskai helyhatóság segítségét. Egy árufuvarozással foglalkozó cég vezetőjével a hivatalban futunk össze. Ők 2010-ben érkeztek a településre. – Komlóska egy vállalkozóbarát falu, a nehéz gazdasági helyzetben nem volt mindegy, hogy hol működünk. Itt hatékonyabban és sikeresebben tudunk dolgozni, egyszerűen hagynak élni – meséli.

Az erdőgazdálkodással foglalkozó, magánszemélyek tulajdonában levő helyi termelőszövetkezet régóta élvezi a komlóskai önkormányzat nyújtotta előnyöket. – A kötelezőn túl soha nem kellett adókat fizetnünk, és a telephelyet is ingyen használhatjuk. Eddig még nem számoltuk ki, hogy ezek a kedvezmények mekkora öszszeget tehetnek ki, annyi azonban biztos, hogy ha más önkormányzatokhoz hasonlóan további adókat vetnének ki ránk, akkor az könnyen ellehetetlenítené a szövetkezetet – jegyzi meg Haluska István, a társaság vezetője.

A Platinum Grafikai Laboratórium nem elsősorban anyagi megfontolásokból választotta Komlóskát. – Az önkormányzat produktív hozzáállása fogott meg, és az, hogy a hivatal valóban partnerként tekint ránk. Ha bármi olyanról értesülnek, ami segíti működésünket, akkor arra mindig felhívják a figyelmünket. Ha pedig rendezvények vannak, akkor cserébe mi is segítjük az önkormányzatot. Két és fél éve ezért kerültünk Komlóskára – árulja el Sziki Gábor, a cég ügyvezetője.

Egyre többen követikKomlóska példáját

A pozitív változást a helyi lakosok saját bőrükön is érezhetik. – Eltöröltük a kommunális adót és az építmények idegenforgalmi adóját, a szolgáltatási díjaink pedig jelképesek, a lakosok például kedvezményesen fizethetnek elő kábeltévére. Falugondnoki szolgálatot működtetünk, de emellett házi szociális gondozót is foglalkoztatunk. Ingyenes az étkezés az óvodában és az iskolában, a gyermekek térítésmentesen kapják a tankönyveket. Tervezzük azt is, hogy eltöröljük a szemétszállítási díjat – sorolja a falu nyújtotta előnyöket Köteles László.

A helyiek hálásak az önkormányzat intézkedései miatt. Egy, az út mellett sétáló asszony elmondja, hogy kifejezetten örül a településre érkező vállalkozásoknak, mert az általuk fizetett adókból futja az óvoda és az iskola fenntartására. – Ezek mellett az intézmények mellett van postánk is, és több munkahely létesült Komlóskán – mondja büszkén a hölgy. Egy fiatalember pedig azt jegyzi meg, hogy azért jó a településen lakni, mert a fiatalok komoly segítséget kapnak az önkormányzattól, többek között ingyen igényelhetnek telket.

A komlóskai példa pedig ragadós, ma már egy sor település igyekszik lemásolni a működő gyakorlatot. Ma többek között Hercegkút, Megyasszó és Újcsalános is ennek segítségével keresi a túlélés lehetőségeit.

Borsodi Attila
Magyar Nemzet
2011. január 17. 00:00

Abaúj vára

Abaújvár, mint ispánsági központ még a 11. század során épült föld-faszerkezetű sáncvárként. Kézai Simon krónikája Aba Sámuel királyt (1041–1044) tartja a vár építőjének. 18 Györffy a 10. század végére vezeti vissza eredetét, szerinte a Szina melletti elavult Óvár helyett építették fel.19 Kristó Gyula úgy véli, hogy Aba Sámuel nem uralkodása három évében emelte a várat, hanem a házasságkötésétől (1010) 1044-ig tartó időszakban.20 Bóna István a név, a krónikás emlékezet, a régészeti leletek és az ásatási megfigyelések alapján 1000 utánra, 1010 körülire keltezi a vár keletkezését.21 Az eltérő datálás ellenére a kutatók abban egyetértenek, hogy az építtető az Aba nem őse, Sámuel volt. 1280 és 1300 között egy ismeretlen hatóság ad itt ki oklevelet.22 Györffy a 13. század végének birtokviszonyait bemutató térképén királyi birtokként ábrázolja az ekkorra már jelentőségét vesztett várat, csakúgy mint a közelében fekvő Szinát, ahol 1288 és 1300 között az újvári ispán, a XIV. század elején pedig egy ismeretlen hatóság datál.23 1317 és 1332 között Abaújvárról már a Drugethek keltezik okleveleiket.

Az Abaújvártól körülbelül 10 km-re északra fekvő Abaújszina közelében feltételezett erősség kapcsán számos probléma vetődik fel, mind az építési ideje, mind építtetőjének személye vonatkozásában. Györffy az Abák korai erősségeként értelmezi Óvárt, csakhogy a Györffy által megjelölt területen még nem folyt ásatás, sőt régészeti terepbejárásról sincs tudomásom. Mindhárom katonai felmérés térképén szerepelnek azonban Abaújszina mellett szabályos, négyszögletes sáncok.25 Az I. katonai térképen olvasható is az „alte Schanz” megnevezés. A sánc azonban hatalmas kiterjedésű, mintegy 500 × 500 méteres, tehát sokkal nagyobb, mint Abaújvár, vagy akár Borsod ispánsági vára. Emellett a sánc alakja is sokkal szabályosabb, mint a korai ispánsági váraké. Sárközy Sebestyén szerint lehetséges, hogy nem is középkori eredetű, hanem 1527 után, az 1530-as években létesült, bár nem lehetetlen, hogy ez egy korábbi objektumra épült rá.26 Egy középkori vár meglétét támasztanák alá ugyanakkor a Szina melletti Óvárra vonatkozó 125527 és 131728 évi okleveles adatok is. Györffy feltételezése azonban, miszerint a Szina mellett fekvő vár korábban épült, mint Abaújvár, nem bizonyítható egyértelműen, mivel csak az Óvár–Újvár névváltás alapján keltezi korábbra az előbbi erősséget. Bóna István ugyanakkor általánosan kétségbe vonja a Györffy által feltételezett 10. századi nemzetségi várak létét.29 Ha elfogadjuk Györffy – véleményem szerint is kevéssé valószínű – nézetét, akkor szinte biztos, hogy e vár építése is az Abákhoz köthető. Ha nem, akkor még kevesebb támpontunk van az építtető személyét illetően, így ezzel kapcsolatban nem is indokolt találgatásokba bocsátkozni.

forrás: Jakab Zsuzsa: Ki építette Boldogkő várát?

Két évtizede fizetés nélkül dolgozik a polgármester

20 éve ingyen és bérmentve végzi a polgármesteri teendőit a szlovákiai falvacska Cselkószabadja (Čelkova Lehota) polgármestere, Juraj Čelko.

“29 éves koromban kezdtem polgármesterkedni, akkoriban jószerivel azt sem tudtam, miről szól ez a dolog. A képviselőkkel együtt úgy tekintünk erre a munkára, mint a község iránti szolgálatra. Itt élünk, itt szeretnénk élni, és azon dolgozunk, hogy a település ne néptelenedjen el” - mondta a 124 lakosú Cselkószabadja első embere.

A polgármester délután és esténként van bent a hivatalában, mert neki is van más munkája a faluban a polgármesterkedésen kívül. “A falu túlélné, ha valamilyen kis fizetést kapnék, de akkor nem maradna pénz a fejlesztésekre” - tette hozzá Čelko.

forrás: bombahir.hu

Jó reggelt Abaújvár!

Véget ért az önkormányzati választás az országban, de itt nálunk nem! Forrnak az indulatok!
Én nem akarok sem bántani, sem védeni senkit, csupán leírom a gondolataimat. Mint általában, most is a honlapunkon indult meg a vita, a sárdobálás, mint mindig. A falu lakossága háromfelé szakadt. A megválasztott polgármester jelölt, a vesztes jelölt és a semlegesek csoportjára! A maga módján mindegyik a faluért szeretne tenni, de az nem mindegy hogyan. A semlegesek hallgatnak, annál hangosabb a másik kettő. Most bűnbakot kreálnak. Minden, ami rossz történt a faluban a polgármesterre akarják kenni, no meg a jegyzőre. Furcsa, mert az önkormányzat nem ebből a két főből áll. Na de hol volt akkor a képviselő testület? Ők mit csináltak? Most a fele itt, fele ott. Fennen hirdetik, hogy mindenért a polgármester a felelős. Vagy mégsem? De nem ám! A döntésekben a képviselők is részt vettek, a jegyzőkönyveket aláírták, nemigen volt ellenvélemény. ( Vagy testületi ülés sem, csak aláírták?) Eleget tettek-e jogaiknak és kötelezettségeiknek?
Mikor régebben a honlapon visszaéléssel kapcsolatos cikkek jelentek meg senki tudomást sem vett róla, nem intézkedtek. Vagy ha nem veszünk róla tudomást, akkor az nem is létezik? És jönnek tovább a kérdések. Száz szónak is egy a vége: a meghozott, és meg nem hozott döntésekért a választott és kinevezett személyek egyetemlegesen felelősek! És lehet, hogy az igazság napja hamarosan eljön!
Míg mindenki a jelöléssel, kampányolással foglalkozott, minden mást elhanyagoltak. Újvár nem kapott egyetlen fittyinget sem a vis-maior alapból, nem azért mert nem jutott, hanem mert a kérvény el sem ment.
A földcsuszamlással kapcsolatban sem történt semmi. Pedig nem állt meg!
A híd szemmel láthatóan elcsúszott a Drevnyák-porta felé! Miért? Fent is megindult a föld. A múzeum épülete süllyed, repedezik napok óta! Az épület menthetetlen, de a múzeumi anyag szakértő mentéséről sem hallottunk semmit. Sebaj, majd újabb ezer év elteltével kiássák az utódok!
Ébresztő Abaújvár, a nap már lement, hamarosan itt az éjfél. addig cselekedjünk a falu érdekében, amíg még van falunk.

Abaújvár 2010-10-09 Dely György

Abaújváron nem állt meg a suvadás

2010.augusztus.02 (hétfő)

Lemondóan legyintenek az észak-magyarországi kistelepülésen élők, vannak olyan vélemények, amelyek szerint nagyon messze van falujuk, segélykiáltásuk nem jut el - senkihez.

Lapunk többször beszámolt már arról, hogy az áradásokat is okozó esőzések Abaújváron a talajt mozgatták meg. A több száz méteres földcsuszamlások nyomán lebontásra ítéltetett egy ház, de történelmi értékű épületek is veszélyben vannak. Segítség nincs, a geológusok által javasolt támfalak építése több százmillió forintot igényelne. A helyiek mindent elkövetnek a falu megmentése érdekében. Egy héttel ezelőtt Vár-nap címmel szerveztek programot, amelynek teljes bevételét a védekezésrhez adják, ám az összeg csepp a tengerben. Azóta újabb nagy eső volt, tovább mélyültek és terjedtek a helyenként húsz méteres szakadékok. A települést átszelő patak hídjának lábazata megrepedt, ha összedől, magával viszi az ivóvíz, továbbá a gázvezeték itt található szakaszát. Megroggyant a közút egy része, csak ennek a helyreállítása több tízmilliót emésztene fel. Veszélyben a vízellátás, de nem csak itt, Pányok településen is. Az eddigi felmérések azt mutatják, a károk meghaladják Abaújvár Önkormányzata éves költségvetésének a dupláját.

Felvételeink a Vár-napon készültek. Az időnkénti mosoly csak felszín, az emberek félnek…

- SfL -

Fotók: Mestellér János, SfL

átemelve: Kulcs magazin

Hálók és kövek mentenék meg Abaújvárt

Abaújvár - Pénzre vár Abaújvár, hogy meg tudja állítani az esőzések miatt keletkezett suvadást.

• Nézze meg a képeket!

Várfesztivál helyett Jótékonysági Várnapot kellett rendezni az elmúlt hétvégén Abaújváron, ugyanis a május-júniusi esőzések óta súlyos gondokkal küzd a 260 fős település, tudtuk meg Csuha Pál polgármestertől. Itt nem az árvíz okozott gondokat, hanem az, hogy a rengeteg csapadék miatt több helyen is földcsuszamlás keletkezett, aminek következtében veszélyeb került az Árpád-kori műemléktemplom, melynek freskóit a közeljövőben akarták restaurálni. De veszélybe került több lakóház, középület és a Hasdát patak hídja is. A híd közelében álló két vendégház megrepedt, a statikusok szakvéleménye szerint az egyiket biztos, hogy le kell bontani. Veszélyben Abaújvár és Pányok ivóvízellátása, ugyanis a vízművek feletti 3,5 hektáros terület is csúszni kezdett.

Hálókkal, kövekkel

Különböző szakemberek jártak már a településen, ők azt javasolták, hogy az úgynevezett hálós-köves módszerrel fogják meg a domboldalt. Ennek egyetlen akadálya van csak, a pénz. Összesen 210 millió forintra lenne szükség, de adományokból eddig mindössze 1,5-2 millió forintot sikerült összegyűjteni. A súlyos problémákat jelezte a polgármester a Belügyminisztériumnak, és reménykedik, hogy érkezik segítség, mivel a kistelepülés a több száz milliót költségvetéséből nem tudja kigazdálkodni.

„VÁR – NAP ABAÚJVÁRÉRT” AZ ABAÚJVÁRI FÖLDVÁR TERÜLETÉN

Abaújvár modern kori történetének legnagyobb természeti katasztrófáját éli meg, hiszen az elmúlt hónapok nagy esőzései miatt óriási földcsuszamlások hasították darabokra a település kül – és belterületének egy részét. Közintézményeket, lakóházakat, mezőgazdasági épületeket, pincéket tett teljesen tönkre, rongált meg, vagy veszélyeztet továbbra is a suvadás.

Az anyagi gondokkal küzdő település önerőből nem sokat tud tenni a kedvezőtlen folyamatok megállítására, a károk helyreállítására, ezért gondolta úgy az Abaújvár Jövőjéért Egyesület, Abaújvár Önkormányzata és az Abaújvári Református Egyházközség, hogy az előző évhez hasonlóan - bár rendhagyó módon, jótékonysági rendezvényként - de megrendezik újra a „Várfesztivált".

Így jöhetett létre 2010. július 24-én az a rendezvény, amelynek immáron a neve: „Vár - nap Abaújvárért" volt. Ezen más támogatók mellett az Abaúj Leader Egyesület Helyi Akciócsoport is részt vett.

Az Abaújvári Földvár területén megrendezett eseményen érezhető volt, hogy nem mindennapi ok miatt gyűlt össze a népes vendégsereg. Kevésbé a jókedv, mint inkább a katasztrófahelyzet miatti összefogás hozta össze a segíteni vágyó embereket.

Reggel 8 órakor Abaújvár lakói valóságos „csatazajra" riadtak - mármint azon kevesek -, akik nem készültek előre a nagy eseményre, s így nem vettek részt a zenés ébresztő felvonuláson.

Délelőtt 10 órakor már a színpadnál sürgött-forgott a formálódó tömeg, ahol Csuha Pál, a település polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. A bográcsok alatt fellobbant a láng, és a vállalkozó szellemmel megáldott, kipróbált „szakácsmesterek" mérték össze tudásukat különböző ínyencségek, ételköltemények kiötlése és elkészítése során.

A színpadon délután 2 órakor köszöntötte az egybegyűlt tömeget Kovács Zsolt, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület elnöke. A köszöntés után Tóth István, a település református lelkipásztora tartott könyörgő istentiszteletet, az este közeledtével, pedig egyre gazdag kulturális műsorokkal (a teljesség igénye nélkül: Tip - Top Dixie, Szia Club, Nagyidai CSEMADOK Hagyományőrző Csoport, Ketel Magyarjai Lovasvég, Telkibányai Dalárda, Crossroad Együttes) várták a meghívott és az odalátogató vendégek seregének apraját, nagyját. Mindenki találhatott kedvére való programot.

Reméljük, hogy a rendezvény elérte célját és az összefogás, az adományok által sikerült egy olyan pozitív folyamatot elindítani a településen, amelynek eredményeképpen, ha nem is eredeti formájában, de helyreállítható, megőrizhető lesz Abaújvár kedves, szeretnivaló faluképe.

Abaúj Leader Egyesület

2010.07.28.